A húgyhólyagrák a hámszövetből kiinduló rosszindulatú daganatos megbetegedés, mely gyakoribb az idősebb, rendszeresen dohányzó férfiak körében.
Kialakulásában szerepet játszik a férfi nem, a magasabb életkor, a dohányzás, a benzidin (aromás aminok) tartós expozíciója (jellemzően a bőr-, a festék-, a gumi-, a nyomda- és a textiliparban dolgozók esetében), a krónikus húgyúti fertőzés és bizonyos gyógyszerek (fenacetin, ciklofoszfamid) tartós szedése.
Fő tünete a fájdalmatlan vizelés és a véres vizelet. Előfordulhat még gyakori, sürgető vizelési inger, csípő, égető érzés a vizelés során, nehezített, akadozó vizeletürítés, ritkább esetben deréktáji fájdalom, alsóvégtagi duzzanat, csontfájdalom, székrekedés, általános rossz közérzet, fáradékonyság, étvágytalanság, hányinger, hányás, fogyás.
Általános orvosi (például fizikális vizsgálat, vizeletvizsgálat, vérkép, vérsüllyedés, vese- és májfunkció, májenzimek) és célzott vizsgálatokra (például ultrahang-vizsgálat, cisztoszkópia, citológia, bimanuális vizsgálat, urográfia, CT/MRI, mellkasröntgen) van szükség a diagnózis felállításához.
Kezdeti stádiumában a húgycsövön keresztül operálható, de ha a daganatképződés folyamata már a környező izomzatot is érinti, csak a húgyhólyag teljes eltávolításától remélhető a beteg gyógyulása. Utóbbi esetben a húgyhólyag bélszakasszal helyettesíthető. Súlyos, előrehaladott stádiumú, nem operálható beteg esetében kemoterápia vagy sugárkezelés lehet a választandó gyógymód.
