Sokféle agydaganat létezik. Egyesek jóindulatúak, mások rosszindulatúak, de mindkét esetben kezelésre szükség van.

Az agydaganat típusa a képalkotó vizsgálat (például CT, MRI) során már meghatározható, és a kórtörténet általában elég jó alapot ad a szakorvosoknak a jó- vagy rosszindulatú tumor diagnosztizáláshoz. Amennyiben ez mégsem elegendő, rövid időn belül képalkotó vizsgálattal történő utókövetést vagy szövettani vizsgálatot (biopszia) kell végezni.

Hogyan kezelik a jóindulatú agydaganatokat?

A jóindulatú agydaganatok kezelésének célja a daganat lehető legnagyobb részének műtéti eltávolítása. Ha egy jóindulatú daganat egy fontos ideget vagy artériát „nyom”, és annak eltávolításával veszélyeztethető az adott ideg vagy artéria „egészsége”, az idegsebész csak a daganat egy részét távolítja el. A daganat eltávolítása után időszakos képalkotó vizsgálatokra van szükség. Az utánkövetés azért fontos, mert mindig fennáll annak az esélye, hogy lehetnek olyan tumorsejtek, amelyek nem voltak láthatóak a műtét során, és a tumor kiújulhat. Ha a „visszamaradt” daganat egy része növekedésnek indul, hagyományos sugárterápia válhat szükségessé. A kemoterápia általában nem játszik jelentős szerepet a jóindulatú agydaganatok kezelésében.

agydaganat
Forrás: Shutterstock / PuzzlePix

A rosszindulatú agydaganat kezelése

A rosszindulatú agydaganatok gyorsan növekednek és átterjednek a környező agyszövetekbe. A rosszindulatú agydaganatok kezelésének kezdeti célja a tumor lehető legnagyobb részének eltávolítása, az agy működésének megőrzése mellett. Néhány esetben azonban szükség lehet bizonyos funkciók feladására a teljes gyógyulás elérése érdekében. A rosszindulatú daganatok többségében kemo- és immunterápiát alkalmazhatnak kiegészítő kezelési módszerként az idegsebészeti műtét után.

Borítókép forrása: Shutterstock / PuzzlePix
 
Neked ajánljuk

6 meglepő mód, ahogy az alkohol befolyásolja az egészségét

Az alkohol egészségre gyakorolt ​​hatásának egy része jól ismert, mások azonban meglepők lehetnek. Van hat kevésbé ismert hatás, amelyet az alkohol gyakorol a szervezetre.