A modern diagnosztikai módszerekkel és genetikai tesztekkel a nőgyógyászati ​​daganatos betegségek számos formája időben kiszűrhető.

A leggyakoribb kockázati tényezők

A nőgyógyászati daganatos betegségek szinte összes típusánál az alábbi kockázati tényezők a leggyakoribbak:

  • Családi kórtörténet: A petefészekrák legismertebb rizikófaktora a családi kórtörténet. A becslések szerint a petefészekrák minden ötödik esete a BRCA1 és 2 génekben előforduló mutációknak köszönhető, amelyek nemzedékről nemzedékre öröklődnek. Az endometrium (méhnyálkahártya) daganata is előfordul néhány családban, leggyakrabban a Lynch-szindrómával összefüggésben. A Lynch-szindróma egy olyan örökletes rákos szindróma, amelyről ismert, hogy növeli az endometrium-, a petefészek- és a vastagbélrák kockázatát.
  • Elhízás: Az elhízás fokozza az ösztrogéntermelést és krónikus gyulladást okoz, ami növeli a méhnyálkahártyadaganat kialakulásának a kockázatát.
  • Életkor: A nőgyógyászati ​​rákos megbetegedések gyakoribbak 60 év felett.
  • HPV-fertőzés: A HPV egy szexuális úton terjedő fertőző betegség, amely nagyon szoros összefüggésben áll a nőgyógyászati ​​daganatokkal. A méhnyakrák szinte minden esetében kimutatható a HPV-fertőzés.
nőgyógyászati daganatok
Forrás: Shutterstock / PuzzlePix

A nőgyógyászati ​​daganatos megbetegedések megelőzése

Nagyon fontos, hogy ismerje a nőgyógyászati daganatok kockázati tényezőit, csakúgy, mint az ajánlott vizsgálatok, szűrések és a megelőzésre rendelkezésre álló módszereket, melyek az alábbiak lehetnek:

  • Pap-tesztek: A Pap-teszt a legértékesebb rendelkezésre álló eszköz a méhnyakrák kiszűrésére, különösen HPV-teszteléssel kombinálva. A 21-29 éves nők számára háromévente ajánlott Pap -teszt. A 30 éves és idősebb nők esetében ötévente javasolt a Pap-teszt és a HPV-tesztelés (kombinált tesztelés).
  • Egészséges táplálkozás és életmód: Mivel az elhízást az endometrium rák jelentős kockázati tényezőjeként azonosították, fontos az egészséges táplálkozás és életmód fenntartása.
  • Genetikai tesztelés: Általában azoknak a nőknek, akiknek a családjában petefészekrák vagy menopauza előtti emlőrák, valamint azoknak a nőknek, akiknek 50 éves kora előtt endometrium- vagy vastagbélrákjuk van, genetikai tanácsadóhoz kell fordulniuk.
  • HPV vakcina: A HPV vakcina hatékony módszer a méhnyakrák megelőzésében. A HPV vakcina 11 és 26 év közötti férfiak és nők számára ajánlott.

A kockázati tényezők ismerete, az egészséges életmód fenntartása, a rutinvizsgálatok és szűrések, valamint a lehetséges jelek és tünetek felismerése segíthet a nőgyógyászati ​​daganatok megelőzésében és időben történő diagnosztizálásában.

Borítókép forrása: Shutterstock / PuzzlePix