Amikor meghalljuk az egészségmegőrzés kifejezést, hirtelen számos tényező eszünkbe jut, ami befolyásolja egészségi állapotunkat kezdve a környezeti hatásoktól, az étkezésen át, egészen a testmozgásig. 

Természet és élet, avagy az egyensúly 
Ahogy a természet is folyamatos változásban van, úgy az élő organizmusokban is végbe mennek szezonális változások.
Az emberi szervezetnek időre van szüksége ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon a változó hőmérsékleti viszonyokhoz. 
Ősszel és télen, amikor hűvösebb az idő, kevesebb a napsütés és táplálkozásunk egyoldalúbb, szervezetünk nem jut elég vitaminhoz, ezért immunrendszerünk legyengül és megnő a fertőzések veszélye. 

Minden nap egy alma, az egészség oltalma 
Ahhoz, hogy szervezetünkben fenntarthassuk az optimális tápanyagszintet, különösen figyelnünk kell az A-, C- és D-vitamin pótlására, melyeknek antivirális hatása van, így segítik az immunrendszert abban, hogy ellenálóbb legyen a különböző vírustámadásokkal szemben. A mesterséges vitaminok és ásványi anyagok nem tudják teljes értékűen helyettesíteni a természetes vitaminokat, ezért a táplálkozási szokásainkat ennek függvényében kell kialakítanunk. 

A C-vitamin pótlására tökéletesen alkalmas a savanyú káposzta, a citrom, a narancs és a kiwi, melyeket célszerű napi rendszerességgel fogyasztani.

Ha a D-vitamint szeretnénk helyettesíteni, fogyasszunk lazacot és a tojássárgáját.

A B-vitaminok jellemzően a gombákban vannak jelen, itt külön kiemelnénk a B12 vitamint, amelyet szintén a gomba tartalmaz, holott a természet törvényeinek megfelelőlen ez a vitamin általában csak állati eredetű élelmiszerekben található meg.

Ideális élettér 
Az egészségmegőrzésben kulcsfontosságú szerepe van a környezeti tényezőknek, gondolunk itt jelen esetben a megfelelő hőmérséklet-szabályozásra és páratartalomra.

A hűvösebb időhöz közeledve gondoskodunk kell otthonunk megfelelő páratartalmáról és hőmérsékletéről, és fontos szem előtt tartanunk, hogy lakásunk különböző helyiségeinek és családunk különböző korú tagjainak más és más az ideális. 

A páratartalom az őszi és téli hónapban jelentősen csökken, ami hatással van a látószervünkre, a nyálkahártyákra és bőrünkre is. 

Az optimális páratartalom egy helyiségben 40-60% között mozog, hőmérséklete pedig 20-22 fok. Ha otthonunkban nem megfelelő a páratartalom, akkor javasolt egy hidegpárásító berendezés beszerzése, mely pára formájában juttatja a folyadékot a levegőbe. Természetesen a túlzott párásításnak is megvannak a maga hátrányai, hiszen kedvező környezetet biztosít a penészgomba szaporodásának, melyek allergiás reakciót válthatnak ki szemirritáció, orrfolyás és köhögés formájában.

Az elmúlt években több kutatás is alátámasztotta, hogy alváshoz az ideális hőmérséklet 16-20 fok között mozog, tehát éjszakára nem éri meg túlzottan befűteni. Az alvás szakértők szerint a legtöbb esetben a nem megfelelő hőmérséklet áll a rossz alvás hátterében. 

Természetesen nyáron, amikor 30-35 fok között mozog a kinti hőmérséklet, nehezebben tudjuk szabályozni otthonunk hőfokát, ámbár a modern klímaberendezések már szolgálatunkra állnak ezesetben is. Viszont fontos megjegyezni, hogy a túlzott klíma használat sem tesz jót egészségünknek, hiszen a 10-15 fokos hőmérséklet különbséget nehezen követi le testünk. A gyerekszobába pedig egyáltalán nem javasolt klímaberendezést tenni. 

Egy újszülött esetében a szoba ideális hőmérséklete 22-24 fok, amit szükséges folyamatosan biztosítani, hiszen a babák hőháztartása még nem elég fejlett. Az optimális páratartalom 50-60% között mozog, mely egy barométerrel könnyedén mérhető.

Napi 15 perc mozgás az aktivitásért 
Fontos szem előtt tartani, hogy az egészség megőrzésének érdekében szükséges a rendszeres napi testmozgás, hiszen a sport erősíti az immunrendszert, javítja a szervezet oxigén és tápanyag felvevő képességét, javítja az alvás minőségét, segít az egészséges testsúly megőrzésében, valamint növeli az agyi aktivitást. Sportolj naponta legalább 15 percet, és rövid időn belül érezhetők lesznek pozitív hatásai!

 
Neked ajánljuk

Hogyan rontja el az esti rutin a baba alvását?

A PEACE alváscoaching harmadik lépése az esti rutinnal foglalkozik. Az esti rutin az a néhány dolog, amit a babával szoktatok csinálni lefekvés előtt, általában a vacsora és az altatás között. Praktikus okokból beletartozik a fürdetés, pelenkacsere, pizsamába bújás, és kortól, szokásoktól függően a fogmosás, az utolsó esti szoptatás, pólyázás.