Az 1930-as években fedezték fel az antibiotikumokat, amelyek azóta is számtalan ember és állat életét mentik meg a mikrobák okozta, gyakran életet veszélyeztető fertőzésektől.
Emellett az antibiotikumok túlnyomó részét az élelmiszeriparban és az állattenyésztésben a takarmány hatékonyságának növelésére és a súlygyarapodás elősegítésére is használják. Az antimikrobiális szerek túlzott és gyakran nem megfelelő használata (például antibiotikum felírása a vírus okozta nátha esetén) azonban hozzájárul az úgynevezett antimikrobiális rezisztencia kialakulásához, vagyis a baktériumok egyre ellenállóbbakká válnak ezen gyógyszerekkel szemben, így azok hatékonysága csökken. Ez nagymértékben veszélyezteti az emberek és az állatok egészségét, valamint az élelmiszerek és a környezet biztonságát.
Noha már az 1940-es években felismerték az antibiotikumokkal szembeni rezisztenciát, az elmúlt évtizedekben ez a fenyegető probléma tovább fokozódott. Az antimikrobiális rezisztencia megértése és ezen gyógyszerek megfontolt használata kritikus fontosságú, de a probléma kezeléséhez nem elég csak az egészségügyben dolgozó szakemberek gondolkodásmódját megváltoztatni. Több ágazat és tudományterület bevonása szükséges országos és globális szinten is. Az elmúlt években kidolgozott szabályozások egyik fő célja az antimikrobiális szerek megfontolt felhasználása, a betegségek megelőzésére szolgáló higiénés és biológiai biztonsági protokollok növelése, valamint az antibiotikumokkal szembeni új alternatívák (például oltások, probiotikumok, antibiotikum mentes takarmány-adalékanyagok) kifejlesztése, bár ezek hatékonysága továbbra is kérdéses, főleg az élelmiszeriparban és az állattenyésztésben.
Mivel az antibiotikumok túlnyomó részét nem az egészségügyben, hanem ezen iparágakban alkalmazzák a legnagyobb arányban, nagyobb tudatosságra és a problémát ismertető információkra van szükség mind a szakemberek, mind a lakosság körében, melynek egyik jó módszere lehet a figyelemfelkeltő kampányok futtatása.
