A COVID-19 pandémiát okozó új koronavírus bizonyítottan cseppfertőzéssel terjed, de az egyéb átviteli lehetőségekre vonatkozó bizonyítékok nem egyértelműek.
2020. március végén egy laboratóriumi vizsgálat kimutatta, hogy a SARS-CoV-2 napokon át megőrizheti a fertőzőképességét a különböző műanyag- és fémfelületeken (például mobiltelefon, számítógép billentyűzete, kilincsek, élelmiszerek csomagolása). Ez megerősítette az Egészségügyi Világszervezet (WHO) februárban kiadott iránymutatását is, miszerint a COVID-19-et okozó új koronavírus a kórokozóval szennyezett felületek révén is terjedhet. Tehát a WHO és a nemzeti járványügyi tatóságok azt ajánlották, hogy az emberek fertőtlenítsék a környezetükben lévő gyakran érintett felületeket, amelyek a vírus terjedése szempontjából kritikusnak számítanak.
A Rutgers New Jersey Orvosi Iskola mikrobiológusa azonban úgy döntött, hogy alaposabban megvizsgálja az erre vonatkozó bizonyítékokat. Azt találta, hogy alig lehet alátámasztani azt az elképzelést, hogy a SARS-CoV-2 a különböző szennyezett felületeken keresztül terjed egyik emberről a másikra, vagyis a felületek viszonylag csekély kockázatot jelentenek a vírus átvitelére szempontjából. Azóta számos szakember jutott hasonló eredményre és az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) is pontosította a felületfertőtlenítési iránymutatását, kijelentve, hogy ez „vélhetően nem a vírus terjedésének fő módja”.
Számos vizsgálat során keresték az életképes vírust laboratóriumi körülmények között és a laboratóriumon kívül is, de ezek hasonló eredményekkel végződtek: csak a vírus RNS-ét mutatták ki, ami egyenértékű annak „tetemével”, vagyis nem képes megfertőzni a sejteket. Egyetlen kutatásnak sikerült az „élő” vírusrészecskéket kimutatniuk a kórházi levegőmintákból, amelyeket a COVID-19-ben szenvedő betegektől legalább 2 méternyi távolságból vettek.
A COVID-19 tehát bizonyítottan cseppfertőzéssel terjed, és bár valószínűleg ritka, de a felületeken keresztül történő átvitel nem zárható ki, ezért a megelőzésben a maszkviselésnek és a fizikai távolságtartásnak jelentősebb szerepe van, de emellett – főleg más kórokozók szempontjából – a kéz- és felületfertőtlenítés is fontos prevenciós módszer.
