Az antitestek és a védettség kapcsolata.
A vírus jelenlétét többféle módszerrel is tesztelhetjük, de a lényeges különbséget igazán a szervezetben végbemenő reakciók mentén tudjuk igazán vizsgálni. A fertőzés megjelenésétől számítva 10 napig, vagy akár hetekkel a gyógyulás után is maga a vírusfehérje mutatható ki – más néven antigén –, vagy ennek az örökítő anyaga. Erre alkalmas az úgynevezett antigén gyors-, vagy PCR-teszt. Idővel ezzel párhuzamosan azonban a szervezet védekező mechanizmusát beindítva antitestek – vagyis ellenanyagok (IgA, IgM, IgG) – termelődnek a vírussal szemben, melyhez körülbelül 7 nap szükséges. Kimutatására és egyúttal a fertőzés átvészeltségének megállapítására szolgálnak a különböző antitest-tesztek.
Milyen vizsgálatok léteznek, melyek az ellenanyag szintet mérik?
Koronavírus fertőzés lezajlása után már csak a szervezet által termelt ellenanyagok mennyiségét lehet mérni, tehát nem önmagát a vírust.
A SARS-COV-2 vírusfertőzést követően megjelenő antitesteket típus szerint az IgM és IgG együttes, vagy külön történő vizsgálatával is ki lehet mutatni. Az ellenanyagok egy időben való tesztjét ’spike total’ elnevezéssel is szokták jelölni, ekkor az eredményt pozitív vagy negatív jelzővel tüntetik fel.
Egy típusú (pl. IgG) antitest vizsgálat esetén az immunválasz fokozatait is meghatározzák. A kiértékelésénél, amennyiben kellő mennyiségben van a szervezetben, ez 0.9-12 közötti indexszám értéken látjuk általában. Ezzel a teszttel lehetőség van arra, hogy pozitív eredménnyel védettségi igazolást igényelhessünk.
Az úgynevezett ELISA-teszt (Enzyme Linked Immunosorbent Assay) esetén, vénás vérvétel útján állapítható meg az ellenanyagok szintje.
Ha az oltás utáni védettségre vagyunk kíváncsiak, akkor az egyes oltóanyag (Pfizer, Moderna, Sputnik-V, Sinopharm, Astra-Zeneca, stb.) típusától függően, célirányosan végzett teszt adhat erre választ. A 2. oltást követően átlagosan 2-3-, de kellő mennyiségű ellenanyag kimutatásához inkább 4, vagy több hét is szükséges lehet. Ez természetesen egyénenként is változhat. Ha az első teszt nem mutat megfelelő eredményt, pár hét múlva érdemes újat készíttetni, esetleg szakorvos tanácsát kérni.
IgG és IgM ellenanyag között mi a különbség?
Az IgM antitest jellemzően előbb kezd el termelődni, a tünetek megjelenése után 8-10 nappal és 21-28 nap múlva fokozatosan eltűnik. Az IgG valamivel később 14-21 nap elteltével detektálható, és tovább marad jelen a szervezetben, a fertőzést követően akár még hónapok múlva is.
Van-e különbség a fertőzést és az oltást követően termelődő ellenanyagok között?
Lényegében nincsen. Az egyes ellenanyagok vizsgálatát célzó tesztek leginkább az immunoglobulin G (IgG) mennyiségét tudják kimutatni, mely mindkét esetben termelődik. A fertőzés vagy az oltás után azonban nemcsak antitestek termelődnek, hanem a szervezet úgynevezett „sejtes (celluláris) immunválaszt” is ad a külső behatásra, ezért a valódi reakciót/védettséget több tényező együttes vizsgálatával állapíthatnánk meg.
Melyik típusú ellenanyag vizsgálatra menjek el?
Ha szeretnénk megbizonyosodni arról, hogy volt-e koronavírus fertőzésünk az utóbbi 6 hónapban, akkor IgG-, vagy más néven Elisa-tesztre javasolt menni, ami kifejezetten a betegségen való átesettséget vizsgálja.
Ha azt szeretnénk tudni, hogy a kapott oltóanyag milyen fokú védettséget fejtett ki a szervezetre, akkor a céltípushoz megfelelő, szintén sokszor Elisa („Oltást követő védettség”) teszt néven megtalálható vizsgálatot érdemes elvégeztetni.
Érdemes azonban tudni, hogy negatív eredmény alapján sem biztos, hogy nincsen tényleges védettségünk, mivel a szervezetben több tényező által kifejtett reakció együttesen hozza létre magát az immunitást. Az ellenanyagok szintje idővel növekszik, majd fokozatosan csökken.
Függ-e az ellenanyag szinttől a védettségi igazolvány lejárati ideje?
Amennyiben feltételezzük, hogy tünetmentesen átestünk a koronavíruson, de nem volt pozitív lelet erről, a megfelelő teszttel és az ellenanyag mértékével bizonyítva, az illetékes hatóságoktól igényelhető védettségi igazolvány térítés ellenében. Ezután hatóságilag kiküldésre kerül az ügyfél számára a védettségi igazolás plasztikkártya formájában, melynek lejárati ideje a hatályban lévő rendelet szerint – az ellenanyag jelenlétét bizonyító lelet dátumát követő 4 hónap.
Az oltást követően, az első alkalommal egy papír alapú igazolást állítanak ki, a 2. után pedig minimum 14 nap szükséges a megfelelő immunválaszhoz, tehát ahhoz, hogy a szervezetünk által termelődő ellenanyag kimutatható legyen a vérben. Az egyes oltóanyagoknál eltérő időben jelentkezhet immunreakció. A kormány által kiadott védettséget igazoló kártya formátumú igazolványt térítésmentesen, automatikusan küldik postán, melynek lejárati ideje nincsen.
Dr. Rezessy Bálint
Háziorvos szakorvos
