A repülés számtalan módon befolyásolja a szervezetünket, de ha megfelelően felkészülünk, még egy hosszabb utazás során is kellemesebben érezhetjük magunkat.

A repülőgéppel történő utazás – az előnyei mellett – a szervezetünkre is jelentős hatással van. A kabinban a nyomás, a hőmérséklet és az oxigénszint ingadozik, a páratartalom pedig alacsonyabb. Mindezek megzavarhatják testünk normális funkcióit (például "pattog" a fülünk, kiszárad a bőrünk). Emellett ott van maga az utazás, ami magában foglalhatja az időzóna váltását és az akár több száz emberrel való érintkezést.

Néhány módszerrel azonban felkészülhetünk, hogy a repülőgépes utazás a lehető legegészségesebb és legkellemesebb élményt nyújtsa számunkra. Íme a problémák és a megelőzésük módszerei:

Stressz

Még mielőtt elfoglalnánk a helyünket, számos stresszorral bombáznak minket, beleértve a lassan haladó sorokat, a csomagok miatt aggodalmakat, a kényelmetlen és szűk üléseket, a mellettünk ülő idegeneket.

Amit tehetünk: tervezzünk előre a stressz minimalizálása érdekében (például a kézipoggyászba csomagoljuk az esetlegesen szükséges gyógyszereket).

A bőr kiszáradása

A repülőgép utasterében nagyon alacsony a páratartalom, mert az abban keringő levegő körülbelül 50 százaléka kívülről „húzódik” be, de a nagy magasságokban a levegőben szinte nincs nedvesség. Ennek következtében kiszáradhat a torkunk, az orrunk, a szemünk és a bőrünk.

Amit tehetünk: a megfelelő hidratálás érdekében csomagoljunk egy üres vizes palackot a kézipoggyászba, amelyet a biztonsági ellenőrzés után feltölthetünk és magunkkal vihetünk a repülőgépre. Érdemes szemüveget viselni, hogy megakadályozzuk a szemünk kiszáradását. Az is megoldás, ha szemcseppet vagy orrspray-t viszünk magunkkal.

Fertőzésveszély

Az utastérben keringő levegő tisztaságát a légitársaságok szűrőrendszerekkel biztosítják, amelyek eltávolítják a levegőből a legtöbb baktériumot, gombát és vírust. Ami fertőzés miatt kockázatot jelent, az a közvetlen közelség sok más idegen (köhögő, tüsszögő) emberrel. Emiatt a közelünkben lévő tárgyakon (például tálcaasztal, biztonsági öv csatja) és más, gyakran érintett felületeken számtalan mikróba lehet.

Amit tehetünk: érdemes maszkot viselnünk és beadatni a vírusok okozta légúti fertőzések elleni védőoltásokat. Emellett vigyünk magunkkal egy kis üveg alkohol tartalmú kézfertőtlenítőt, amit bármikor használhatunk. A minőségi, megbízható helyen (például gyógyszertár, gyártó webshopja) vásárolt kézfertőtlenítő szerek bőrápoló hatóanyagot (például glicerint) tartalmaznak, így a bőr kiszáradása ellen is védenek.

repülés kézfertőtlenítés
Forrás: Shutterstock / PuzzlePix

Fáradtság

Nagyobb magasságokban alacsonyabb a légnyomás, ami azt jelenti, hogy a test kevesebb oxigént vesz fel. A légitársaságok "nyomás alá helyezik" a kabin levegőjét, de nem a tengerszintre, így repülés közben még mindig kevesebb oxigén jut a testünkbe, ami miatt fáradtabbnak érezhetjük magunkat. A hosszú ideig tartó ülés sem segít, és persze a „jetlag” tünetegyüttes (az „időutazók” betegsége, amit a cirkadián ritmus megváltozása okoz) megjelenése sem, ha más időzónába utazunk.

Amit tehetünk: a hidratálás kulcsfontosságú. Keljünk fel és járkáljunk, ha pár óránál hosszabb ideig ülünk vagy végezzünk nyújtógyakorlatokat az ülésén, például emeljük fel a lábunkat és mozgassuk meg a lábujjainkat, hogy felélénküljön a vérkeringésünk.

Füldugulás

Amint az utastér nyomása megváltozik, a belső fülben lévő légnyomás megpróbál erre beállni - ez a kiegyenlítés segít megőrizni az egyensúlyát. Amikor a külső nyomás gyorsan változik a felszállás és leszállás során, a fülünkben pattogó érzést is tapasztalhatunk. Az egyensúlyhiány hozzájárulhat az utazási betegséghez (kinetózis) is. Ez akkor fordul elő, amikor az agyunk ellentmondásos üzeneteket kap a mozgásról és a test térbeli helyzetéről a belső fülből, a szemből, a bőrreceptorokból, stb.

Amit tehetünk: felszállás és leszállás közben nyeléssel vagy ásítással gyorsabban enyhíthető a kellemetlen érzés. Az utazási betegség tüneteinek (például hányinger) minimalizálása érdekében válasszunk ablak melletti ülést, ahol a legalacsonyabb a mozgás foka és láthatjuk a horizontot.

Haspuffadás

Ugyanezek a nyomásváltozások miatt a gyomorban és a belekben lévő gáz kitágul, ezért puffadtnak érezhetjük magunkat.

Amit tehetünk: az utazás előtt néhány órával kerüljük az összes olyan ételt fogyasztását, amelyről tudjuk, hogy puffasztó hatásúak.

Forrás: https://health.clevelandclinic.org/dehydration-exhaustion-and-gas-what-flying-on-an-airplane-does-to-your-body/
Borítókép forrása: Shutterstock / PuzzlePix