Az elmúlt hónapokban többszörösére emelkedett a légúti tünetek miatt kórházi kezelést igénylő csecsemők és kisgyerekek száma.
Ennek kiváltó oka esetükben nem az új koronavírus, hanem egy másik, szintén felső légúti betegségekért felelős kórokozó, az úgynevezett RSV (respiratory syncytial virus). Az RSV régóta ismert, nagyon virulens, gyorsan terjedő vírus, mely cseppfertőzéssel terjed. Jellemzően a kora- és újszülöttekre, valamint a csecsemőkre és a 2 évnél fiatalabb kisgyermekekre jelent veszélyt, mivel esetükben nagyobb eséllyel alakul ki a kislégutak súlyos gyulladása (bronchiolitis), vagy akár tüdőgyulladás is, mely akadályozhatja az oxigénfelvételt.
Az RSV okozta fertőzés szezonális, leggyakrabban az őszi, még inkább a téli hónapokban okoz tömeges megbetegedést. Gyors terjedésének kedvez a lappangási időszak, amely az első tünetek megjelenéséig, átlagosan 4-5 napig tart. Ezen időszak alatt a már megfertőződött gyermek átadhatja a kórokozót a környezetében lévőknek. A fertőzés a 2 évesnél idősebb gyermekeknél és a felnőttek esetében általában nem okoz súlyos tüneteket, jellemzően náthás megbetegedés formájában jelentkezik - orrfolyással, hőemelkedéssel és étvágytalansággal, de ugyanúgy terjesztik a vírust.
Akkor kell azonnal orvoshoz fordulni, ha a kisgyermeknél szapora légzést, zihálást, rohamokban jelentkező, csillapíthatatlan köhögést észlelnek, de a táplálási nehezítettség is fontos figyelmeztető jel lehet a kiszáradás veszélye miatt.
Jelenleg ezen vírus okozta fertőzés gyógyítására nincs célzott terápia, ezért különös hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, beleértve a gyakori kézmosást/kézfertőtlenítést, a maszkhasználatot, a felületfertőtlenítést (az RSV szilárd felületeken körülbelül 7-8 órán át fertőzőképes marad) és a szociális távolságtartást. A 2 éves kor alatti gyermekek jogosultak az úgynevezett passzív immunizációra, ami az ellenanyag izomba történő beadását jelenti, de ez csak rövidtávú védettséget biztosít a számukra.
