A rendszeres dohányzás számos betegség kialakulásának kockázatát növeli, de vajon ronthatja-e az asztmás betegek életminőségét is?
Az asztma olyan betegség, amelyet krónikus légúti gyulladás jellemez és olyan tünetek jelenléte határoz meg, mint a nehézlégzés, a zihálás, a köhögés és a mellkasi szorítás. Ezen tünetek gyakoriságát és intenzitását a kilégzési légáramlás változó korlátozottsága határozza meg. Az asztma kezelésének célja a tünetek enyhítése és az asztmával összefüggő halálozás kockázatának csökkentése a kezelés minimális mellékhatásai mellett.
Az asztmás betegek körülbelül 20 százaléka dohányzik, náluk azonban a rendszeres cigarettázás súlyosabb tünetekkel jár. Emellett jelentősen gyorsítja a tüdőfunkciók károsodását, csökkenti az inhalációs kortikoszteroidok hatékonyságát és jelentősen rontja a betegek életminőségét.
Az asztma kezelésére vonatkozó terápiás irányelvekben gyakran hangsúlyozzák a dohányzásról való leszokás szükségességét, de az aktív dohányzás és a dohányzásról való leszokás asztma kimenetelére gyakorolt hatásáról nem állnak rendelkezésre friss adatok.
Egy, a közelmúltban publikált tanulmány fő célja annak értékelése volt, hogy vajon az aktív dohányzás milyen hatással van az asztmára, a rohamok gyakoriságára és a tüdőfunkciós paraméterekre három, különböző dohányzási előzménnyel rendelkező asztmás betegcsoportban (soha nem dohányzók, korábban dohányzók és jelenlegi dohányzók).
Az eredmények szerint a dohányzás jelentősen rontja a tüdőfunkciót. A károsodás súlyosabb azoknál az asztmás betegeknél, akik jelenleg is dohányoznak, összehasonlítva a nemdohányzókkal és a korábban dohányzókkal. A tanulmány szerzői felhívják az orvosok és a betegek figyelmét a dohányzás tilalmának elfogadására annak érdekében, hogy hosszú távon javuljon az asztmások életminősége.
