A városok felett „lógó” szmogtól kezdve az otthonon belüli dohányzásig a légszennyezés komoly veszélyt jelent az egészségre és az éghajlatra.
A légszennyezés évente körülbelül hétmillió ember halálát okozza. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a világ népességének mintegy 91 százaléka (10-ből 9 ember) olyan levegőt lélegez be, amely meghaladja a szennyező anyagok előírt határértékeit.
A környezeti levegőszennyezés becslések szerint évente 4,2 millió halálesetet okoz a stroke, a szívbetegségek, a tüdőrák, valamint az akut és krónikus légúti megbetegedések miatt. A környezeti levegőszennyezés a fejlett és a fejlődő országokat egyaránt érinti, de az alacsony és közepes jövedelmű országokban tapasztalható a legnagyobb betegségteher, főleg a nyugat- és délkelet-ázsiai régióban.
A beltéri légszennyezés vonatkozásában a főzőtüzek füstjének való kitettség évente 3,8 millió korai halálozást okoz, főleg az alacsony és közepes jövedelmű országokban. A különböző tüzelőanyagok (például fa, szén) nem megfelelő füstelvezetésű kályhákban vagy nyitott kandallókban történő égetésével számos egészségkárosító szennyező anyag (például különböző kisebb átmérőjű részecskék, metán, szén-monoxid, poliaromás szénhidrogének, illékony szerves vegyületek) jut a beltéri levegőbe. A beltéri légszennyező anyagoknak való kitettség mind a gyermekek, mind a felnőttek egészségkárosító hatásainak széles skáláját eredményezheti, a légzőszervi betegségektől a különböző daganatokon át a szembetegségekig. Ezen háztartások tagjai nagyobb eséllyel szenvednek égési sérüléseket, mérgezéseket, mozgásszervi sérüléseket és baleseteket is.
A levegő minősége világszerte szorosan összefügg a Föld éghajlatával és ökoszisztémájával. A légszennyezés csökkentését célzó nemzetközi és nemzeti intézkedések tehát mind az éghajlat, mind az egészség szempontjából előnyösek, egyrészt csökkentve a légszennyezésnek tulajdonítható betegségek terheit, másrészt hozzájárulva a klímaváltozás közeli és hosszú távú mérsékléséhez.
