A kutatók különböző anyagú maszkokat teszteltek annak mérésére, hogy mennyire képesek az új koronavírus terjedését lassítani.
A kutatók olyan körülmények között tesztelték a különböző anyagokból készült maszkokat, amelyek utánozzák az ember légzésének páratartalmát, ezáltal pontosabban tükrözve az új koronavírus terjedését lassító képességüket.
A mérések azt mutatják, hogy nedves körülmények között a szűrési hatékonyság - annak mértéke, hogy egy anyag mennyire képes kiszűrni a részecskéket - átlagosan 33%-kal magasabb a pamutszövetekben a szintetikus szövetekből (nejlon, poliészter és műselyem) készült maszkokhoz képest. A pamutszövetek szűrési hatékonysága nedves körülmények között növekszik, mert a pamut hidrofil, vagyis szereti a vizet. Azáltal, hogy az ember lélegzetében kis mennyiségű vizet szív el, a pamutszálak nedves környezetet hoznak létre a szövet belsejében. Miközben a mikroszkopikus részecskék áthaladnak, felszívják ennek a nedvességnek egy részét és nagyobbra nőnek, így nagyobb valószínűséggel szűrődnek ki. A legtöbb szintetikus szövet viszont hidrofób, vagyis nem szereti a vizet. Ezek a szövetek nem szívják fel a nedvességet, és szűrési hatékonyságuk nedves körülmények között sem változik. A sebészi és az N95 maszkok ugyanolyan szűrési hatékonyságot nyújtanak mind magas, mind alacsony páratartalom mellett.
Ugyanezen kutatócsoport egy korábbi vizsgálat alapján kimutatta, hogy a szorosan szövött pamutszövetből (például flanel) álló, kétrétegű maszkok különösen hatékonyak a kilégzett levegő szűrésében. Bár a pamut flanel nem vesz fel sok vizet a légzés során, ha azonban más módon nedvesedik meg, nehezíti az oxigén belégzését. A járványügyi szakemberek azt tanácsolják, hogy ne viseljük olyan tevékenységekhez, mint például az úszás.
Forrás: https://pubs.acs.org/doi/10.1021/acsanm.0c03319
Borítókép forrása: pixabay.com
