Az asztma az egyik leggyakoribb krónikus betegség világszerte, amely minden korosztályt érint, a gyermekektől az idősekig.
Az asztma az egyik leggyakoribb krónikus betegség, amely világszerte az emberek 16 százalékát érinti, és minden korcsoportban megjelenik. Az asztma magában foglalja a légúti gyulladást, a légutak időnkénti elzáródását és ezek tüneteit.
Egyéb tényezők (például a dohányzás, légszennyezés, genetika, allergéneknek való kitettség, túlsúly) mellett bizonyos környezeti vegyi anyagok növelik az asztma kialakulásának kockázatát bizonyos foglalkozásoknak kitett munkavállalók vagy a lakosság körében, súlyosbítják az asztma tüneteit és más légúti tüneteket okoznak.
Az asztma és a környezetben lévő vegyi anyagok esetében az összefüggés úgynevezett specifikus szenzibilizációként jellemezhető, amely az anyag belélegzése után a légutak túlérzékenységéhez vezet, ami magában foglalhatja az anyag specifikus immunglobulin E (IgE) kiváltását.
Egy átfogó tanulmányban olyan környezeti vegyi anyagokat vizsgáltak a kutatók, amelyeket az Európai Emberi Biomonitoring Kezdeményezés (HBM4EU) prioritásként kezel, és amelyek ismerten az asztmához társulnak (például diizocianátok, hat-vegyértékű króm, p-fenilén-diamin, poliaromás szénhidrogének, szerves foszfát rovarölő szerek), vagy esetleg társulhatnak (például ftalátok, per- és polifluor-alkil-anyagok, piretroid rovarölő szerek, higany, kadmium, arzén, ólom).
A vizsgálat eredményei szerint a diizocianátoknak és a hat-vegyértékű krómnak való kitettség a szenzibilizáció révén okoz asztmát. A poliaromás szénhidrogének és egyes peszticidek pedig összefüggésben állnak az asztma fokozott kockázatával. Számos környezeti vegyi anyag esetében pedig ellentmondásos eredményeket tapasztaltak a szakemberek, ezért további kutatásokra van szükség a környezeti vegyi anyagok expozíciójával és az asztma kockázatával kapcsolatban.
Borítókép forrása: pixabay.com
