A vírusok gyakran mutálódnak, de ez a folyamat általában nincs hatással az emberre és az ellenük kifejlesztett oltóanyagra.
Természetes jelenség, hogy a vírusok az emberről emberre történő terjedésük folyamán apró változásokat „eszközölnek” a genetikai kódjukban. Általában ezek a változások nincsenek hatással az emberre. Időnként azonban előfordulhatnak olyan mutációk, amelyek során megváltozik a fehérje szerkezete oly módon, hogy befolyásolja a vírus viselkedését (például megkönnyíti számukra az emberi szervezetbe való bejutást vagy kevésbé hatékonnyá teheti a velük szembeni oltásokat).
A koronavírusok lassabban mutálódnak, mint néhány más vírus (például az influenzavírus), azonban a COVID-19 járvány kezdete óta volt néhány olyan jelentős mutáció, amely megváltoztatta a SARS-CoV-2-t (például Dániában, az Egyesült Királyságban és Dél-Afrikában). Az eddigi ismeretek alapján úgy tűnik, hogy ezek általában nem okoznak súlyosabb betegséget, de fertőzőbbek lehetnek, mint a korábbi változatok.
Az is fontos azonban, hogy az új esetek száma csökkenjen, mert a mutációk nagyobb valószínűséggel „fordulnak elő” abban az esetben, amikor több a fogékony ember. Ezért nagyon fontos a járványügyi megelőző intézkedések (fizikai távolságtartás, maszkviselés, kézmosás/kézfertőtlenítés) szigorú betartása és a vakcináció.
A legtöbb szakember úgy véli, hogy a COVID-19 ellen kifejlesztett vakcinák - beleértve azokat, amelyek sürgősségi engedélyt kaptak, és amelyeket már különböző országokban immunizálnak - és az oltások által kiváltott immunválasz továbbra is hatékonyak maradnak. Ha egy későbbiekben létrejövő mutáció csökkentené az oltóanyag hatékonyságát, viszonylag könnyű lenne a vakcina módosítása.
