Az akut respirációs distressz szindróma (ARDS) olyan életveszélyes légzési állapot, mely során a tüdő nem jut elég oxigénhez.
Az akut légzési distressz szindróma (ARDS) akkor fordul elő, amikor a tüdő apró, rugalmas légzsákjaiban (alveolusokban) folyadék halmozódik fel. A folyadék megakadályozza, hogy a beteg tüdeje elegendő levegővel teljen meg, ami azt jelenti, hogy kevesebb oxigén jut el a véráramba. Ez megfosztja szerveit a működésükhöz szükséges oxigéntől.
Az ARDS általában olyan embereknél fordul elő, akik betegségük miatt már kritikus állapotban vannak. Legyakrabban fertőzések (például szepszis, COVID-19), tüdőgyulladás következtében alakul ki ez az állapot, általában 24-48 óra alatt.
Tünetei között szerepel a nehézlégzés, a légszomj, az alacsony vérnyomás, a szapora pulzus, a zavartság, a fáradtság, súlyosabb esetben cianózis (kékülő bőr, ajkak, köröm), eszméletvesztés is előfordulhat.
A pontos diagnózis felállítását a sztetoszkópos vizsgálat mellett a képalkotó eljárások (CT, mellkasröntgen) segítik. Vérvétel és egyéb vizsgálatok is szükségesek ahhoz, hogy az ARDS kiváltó okát is fel lehessen tárni és megfelelően kezelni.
A beteget általában intenzív terápiás osztályon kezelik. A kezelés lényege a tüdőkapacitás helyreállítása a mechanikus lélegeztetés által, hiszen az ARDS-ben szenvedő beteg tüdeje magától nem képes felvenni a számára elegendő oxigént.
