Az akut respirációs distressz szindróma (ARDS) olyan életveszélyes légzési állapot, mely során a tüdő nem jut elég oxigénhez.

Az akut légzési distressz szindróma (ARDS) akkor fordul elő, amikor a tüdő apró, rugalmas légzsákjaiban (alveolusokban) folyadék halmozódik fel. A folyadék megakadályozza, hogy a beteg tüdeje elegendő levegővel teljen meg, ami azt jelenti, hogy kevesebb oxigén jut el a véráramba. Ez megfosztja szerveit a működésükhöz szükséges oxigéntől.

Az ARDS általában olyan embereknél fordul elő, akik betegségük miatt már kritikus állapotban vannak. Legyakrabban fertőzések (például szepszis, COVID-19), tüdőgyulladás következtében alakul ki ez az állapot, általában 24-48 óra alatt. 

Tünetei között szerepel a nehézlégzés, a légszomj, az alacsony vérnyomás, a szapora pulzus, a zavartság, a fáradtság, súlyosabb esetben cianózis (kékülő bőr, ajkak, köröm), eszméletvesztés is előfordulhat.

ards
Forrás: unsplash.com

A pontos diagnózis felállítását a sztetoszkópos vizsgálat mellett a képalkotó eljárások (CT, mellkasröntgen) segítik. Vérvétel és egyéb vizsgálatok is szükségesek ahhoz, hogy az ARDS kiváltó okát is fel lehessen tárni és megfelelően kezelni.

A beteget általában intenzív terápiás osztályon kezelik. A kezelés lényege a tüdőkapacitás helyreállítása a mechanikus lélegeztetés által, hiszen az ARDS-ben szenvedő beteg tüdeje magától nem képes felvenni a számára elegendő oxigént.

Borítókép forrása: unsplash.com
 
Neked ajánljuk

Ezek a legfontosabb teendők felfázás esetén (x)

Kínzó alhasi görcsök, égő érzés vizeletürítéskor, nem múló vizelési inger – ezek a panaszok kísérik a felfázásként is ismert hólyaghurutot. Mutatjuk, mit tehetünk az enyhe felfázás korai tünetei ellen.