A jól ismert vírusok, leggyakrabban a rhinovírus, parainfluenza- és influenzavírus, és most az új koronavírus (SARS-CoV-2) által okozott tünetek (például a torokfájdalom, köhögés, láz, általános gyengeségérzés és fáradtság,) hasonlósága miatt a betegeket gyakrabban fordulnak orvoshoz. Vajon mi lehet ennek az oka?
A nátha miért gyakoribb télen?
Mivel az emberek általában a téli hónapok alatt szenvednek a megfázás miatt, ezért azt feltételezik, hogy a hideg időjárás felelős a megbetegedésért. Ez részben igaz, mert egyrészt a hűvösebb évszakokban gyakrabban zsúfolódnak az emberek a zárt helyiségekben, másrészt a hideg időjárás befolyásolhatja egyesek immunrendszerét. Ezek a tényezők - valamint az, hogy a több mint 200 különböző megfázást okozó vírus, különösen a rhinovírusok „aktívabbak” a hidegebb időben - télen több megfázáshoz vezetnek.
Hogyan fertőződhetünk meg?
Alapvetően kétféle módon fertőződhetünk meg – a náthát okozó vírus belégzésével vagy fizikai megérintése során. Az a személy, aki megfázott, általában már egy-két nappal a tünetek megjelenése előtt fertőzőképes. A vírust tartalmazó nyálcseppeket köhögés, tüsszentés, beszélgetés, kiabálás vagy éneklés útján juttathatja más emberek nyálkahártyájára, bőrére vagy olyan felületekre, amelyekhez mások gyakran hozzáérnek (például kilincsek, tömegközlekedési eszközök kapaszkodói). A víruscseppekkel szennyezett felületek megérintése után – kézmosás vagy kézfertőtlenítés hiányában - a szemünkhöz, az orrunkhoz vagy a szájunkhoz nyúlva fertőződhetünk meg.
Hogyan előzhető meg a nátha?
Szerencsére a COVID-19 pandémia során megtanultuk azokat a legfontosabb járványügyi óvintézkedéseket, amelyek nemcsak az új koronavírus, hanem más vírusok és baktériumok terjedését is megakadályozhatják.
Mi a legjobb kezelési módszere?
Mivel a közönséges náthát vírus okozza, elsősorban a megfelelő, vitaminokban gazdag tápláléktól, a megfelelő mennyiségű és minőségű pihenéstől, a bőséges folyadékfogyasztástól várhatunk mielőbbi gyógyulást.
