Ha egy fertőzésre fogékony személy (például nagyon idős és/vagy krónikus betegségben szenvedő ember) valamilyen kórokozó mikroorganizmussal találkozik, az a legtöbb esetben betegséghez, és súlyosabb esetben akár halálhoz is vezethet. A szervezetünk azonban számos módon védekezhet a patogénekkel szemben. A bőr például fizikailag akadályozza meg, hogy a kórokozók a testbe kerüljenek.

Amikor egy mikroba megfertőzi a testet, az immunrendszerünk az adott kórokozó antigénjére adott válaszként specifikus antitestek (ellenanyagok) termelését indítja el. Ha a szervezetünk egy új antigénnel találkozik, hosszabb időbe telik az antitest-termelés, és emiatt a kórokozó elpusztítása és a betegség legyőzése is. Az egyik kórokozó elleni antitestek általában nem védenek egy másik kórokozóval szemben, kivéve, ha két kórokozó nagyon hasonlít egymásra. Miután a test antigénnel szembeni elsődleges válaszában antitesteket termel, úgynevezett antitesttermelő memóriasejteket is létrehoz, amelyek életben maradnak akkor is, ha a kórokozót elpusztítják az ellenanyagok. Ez azt jelenti, hogy ha valaki a jövőben is találkozik azzal a kórokozóval, az immunrendszere azonnal képes reagálni, megvédve a betegség kialakulásától.

A védőoltások egy adott patogén legyengült vagy inaktív részeit tartalmazzák, amelyek a szervezetben kerülve nem tudnak fertőzést okozni, de az immunrendszert alkalmassá teszik a figyelmeztető immunválasz kiváltására. Egyes oltások több dózisban adhatók, több hét vagy hónap elteltével. Ez a hosszú életű antitestek termelésének és a memóriasejtek fejlődésének lehetővé tétele miatt szükséges.

vedooltas_vakcina_covid
Forrás: pixabay.com

Az oltással azonban nemcsak önmagunkat védhetjük meg, hanem azokat is, akiket állapotuk, betegségük (például súlyos allergia, rosszindulatú daganat, HIV-fertőzés) miatt nem lehet beoltani, és ezek miatt fogékonyabbak is azokra a fertőzésekre, amelyek ellen véd a vakcina.

Ne feledjük azt sem, hogy már számos súlyos fertőzés (például agyhártyagyulladás, tetanusz, kanyaró, gyermekbénulás) ellen sikerrel jártak a vakcinafejlesztések.

Forrás: who.int
Borítókép forrása: pixabay.com