A ma élő emberek most először találkoztak ilyen mértékű járvánnyal, lezárással és intézkedésekkel, azonban az emberiség történelmében nem egy példa volt már pandémiára.

Athén (Kr. e. 430)

A pelloponészoszi háború idején söpört végig Líbián, Etiópián, Egyiptomon, majd pedig bejutott Athénba is, és kipusztította a népesség kétharmadát. A lázzal, szomjjal, vérző torokkal és sebekkel járó fertőzés, mely nagy eséllyel tífusz volt. A betegség is közrejátszhatott abban, hogy Spárta le tudta győzni az athéniakat.

Az antoninusi pestisjárvány (165 – 180)

A járványt, mely nagy valószínűséggel a himlő egyik korai megjelenése volt, a hunok adták át a németkenek, akik megfertőzték a rómaiakat, majd utóbbiak hazatérő katonái pedig elterjesztették a betegséget a Római Birodalom teljes területén. Áldozatául esett az uralkodó Marcus Aurelius is. A himlőt az emberiség tudásának köszönhetően mára eltöröltük a Földről. Edward Jenner angol sebész találta fel a himlőoltást a 19. században, amely az első védőoltás volt a világon.

A cipriáni (helyenként ciprusi) pestis (250-270)

Nem az országról, hanem az első ismert áldozatáról (Szent Cipriánról) elnevezett járvány hasmenéssel, torokfekéllyel, lázzal és üszkösödéssel járt. Valószínűleg Etiópiából indult és Észak-Afrikán keresztül eljutott Rómába, Egyiptomba és további országokba is. A következő három évszázadban többször is visszatért, 444-ben elérte Nagy-Britanniát.

A Justinianus-pestis (541-42)

Ennek a járványnak „hála” buktak el  I. Iusztinianosz bizánci császár azon törekvései, hogy egyesítse a korábban kettészakadt Római Birodalmat, hiszen a betegség – mint mindegyik ilyen méretű járvány – gazdasági gondokat okozott. Ezt tarták a bubópestis első megjelenésének, mely tünetei között szerepel a a megnagyobbodott nyirokmirigy.

A fekete halál (1331-1353)

A bubópestis, melynek második megjelenése kiirtotta Európa egyharmadát, Ázsiából indult, és a karavánokon juthatott el nyugatra. Angliát és Franciaországot annyira megviselte, hogy szünetet kellett tartaniuk az egymás ellen vívott háborúban. A név a már említett nyirokmirigyekre utal, a "bubókra", kezelése pedig ezek megnyitása és lázcsillapítás volt. Ehhez a járványhoz kapcsolódik a pestisdoktori öltözet is, melynek fotójával gyakran találkozhatunk az interneten. A madárcsőrre emlékeztető maszk végében illatos növényeket tartottak, ezzel megakadályozva a rossz levegő belélegzését. Köpenyük, kesztyűjük és botjuk segítségével pedig elkerülték a betegekkel való fizikai kontaktust.

A 16. század amerikai járványai

Összefoglaló néven így hívjuk azokat a betegségeket, amelyeket az európai hódítók hurcoltak át és terjesztettek el az Újvilág őslakosai között.

A „cocolitzli járvány” (1545-1548)

Egy mai napig azonosítatlan kórokozó tizedelte az aztékokat a 16. század közepén, a „cocoliztli” vagyis kártevő szó erre utal. Közép-Amerikában és a mai Mexikó területén élő népességnél belső vérzést és lázat okozott a betegség, mely mintegy 15 millió emberrel végzett.

Az első kolerajárvány (1817)

A kolerabaktérium a fertőzött ember székletével terjed, mely ha ivóvízbe jut, tömeges halálozást okoz. Az első kolerajárványt még hat követte 150 év leforgása alatt, melyet Oroszországból eredeztetünk, és amely betegséget a brit katonák vittek el Indiába, ahol milliók halálát okozta. 1854-ben azonosította a kolera okát John Snow, egy angol orvos, aki emellett rávilágított arra, hogy miennyire fontos a csatornahálózat és az angol WC a járványok megelőzésében. 1885-ben védőoltást fejlesztettek ki ellene, de a pandémia nem hagyott alább. Ma ugyan kezelhető antibiotikummal és infúzióval, mégis százezrek életét követeli évente.

Spanyolnátha (1918-1920)

A huszadik század legpusztítóbb pandémiája volt a spanyolnátha, mely egyes becslések szerint félmilliárd embert is megfertőzhetett. Terjedését a világháború lövészárkaiban uralkodó borzalmas viszonyok is tetézték, valamint a tápanyagszegény étrend, ami akkoriban a háborús helyzet miatt jellemző volt az országokra. Nem Spanyolországban jelent meg először, nevét arról kapta, hogy itt írtak róla elsőként az újságok.

SARS (2003)

A feltételezhetően denevérekről a macskákra, majd onnan az emberekre átterjedő vírus Kínában kezdődött, és további huszonhat országba jutott el. A száraz köhögéssel, lázzal, fejfájással járó betegség nyolcezer embert fertőzött meg és majdnem nyolcszáznak okozta a halálát. Karantént alkalmaztak a kordában tartására.

A H1N1 sertésinfluenza-járvány (2009-2010)

A főként gyermekekre és fiatalokra veszélyes járvány Mexikóból indult, és a H1N1 vírus új törzse okozta. Lefolyása alatt körülbelül másfél milliárdan kapták el, az áldozatok számát pedig száz- és ötszázezer között saccolják. Az ellene kifejlesztett oltás az évente elérhető influenzaoltások részévé vált.

Forrás: https://www.history.com/topics/middle-ages/pandemics-timeline
https://m.mult-kor.hu/husz-borzalmas-jarvany-az-emberiseg-trtenelmebol-20200327?pIdx=18
Borítókép forrása: Unsplash