A szezonálisan jelentkező influenza súlyosabb lefolyású, kórházi kezelést igénylő formái a 65 év feletti korosztályban gyakoribbak.
Az influenza az egész világon elterjedt betegség. Magyarországon az influenzajárványok gyakoriságának felmérésére 1931 óta történik adatgyűjtés, mely a 2005/2006. évi szezontól a mikrobiológiai figyelőrendszer bevonásával történik. Az influenzaszerű megbetegedésekre vonatkozó adatgyűjtés az adott év 40. hetétől kezdődően a következő év 20. hetéig tart, mely által az egész országban nyomon követhető az influenzavírusok megjelenése és terjedése. Influenzajárvány esetén az influenza/influenzaszerű megbetegedéssel orvoshoz fordulók száma az adott héten meghaladja a 15000 főt.
Az influenza gyakorisága a gyermekek között általában magasabb. A kórokozó emberről emberre terjed cseppfertőzéssel, vagyis a köhögő, tüsszentő fertőzött beteg és a másik, fogékony személy között maximum 1 méter távolság van. Az influenza lappangási ideje 1-4 nap. A beteg a lappangási idő alatt, illetve a fertőzés lezajlását követő 5-7 napig fertőzőképes. Az influenzán átesett személy kórokozó változékonysága miatt nem védett egy újabb fertőzéstől. Magyarországon a járványveszély októbertől májusig tart.
Kórokozó
Az influenzavírus, melynek három típusa ismert. Az influenzavírus A az emberen kívül a szárnyasok (például vadkacsa, galamb, pulyka) és az emlősállatok (például sertés, kutya) között is gyakori. A súlyosabb lefolyású betegségekért és a földrészekre kiterjedő járványokért (pandémia) felelős. Az influenzavírus B enyhébb tünetekkel járó fertőzést és kisebb járványokat okoz. Az influenzavírus C leginkább a gyermekközösségeket érinti, enyhe megbetegedéseket kiváltva.
Az influenzavírust burok veszi körül. Ennek felszínén a több altípussal rendelkező haemagglutinin (H1-H16) és neuraminidáz (N1-N9) fehérjék (glikoproteinek) találhatók, melyek alapján a gazdaszervezet immunrendszere felismeri a kórokozót. Az influenzavírusok jelölése a típus (A, B vagy C) és az antigenitás (H és N) alapján történik, például A (H3N2). A felszíni fehérjék antigenitása gyakran változik, melynek következtében az immunrendszer az újabb „találkozáskor” nem ismeri fel az influenzavírust. A változásnak kétféle módon történhet. Az antigén drift során a felszíni fehérje egy-egy aminosava változik meg, melynek következtében a megváltozott antigenitású vírus a korábbi változat ellen védett egyednél is képes enyhébb lefolyású betegséget okozni. A csak az influenzavírus A esetében megfigyelt antigen shift esetén olyan új vírustörzsek keletkezhetnek, melyek ellen a szervezet még nem védett, az immunrendszer nem képes felismerni az új vírust.
Tünetek
Hirtelen kezdődve láz, izomfájdalom, elesettség, étvágytalanság, torokfájdalom, száraz köhögés, orrdugulás vagy orrfolyás jelentkezik. A láz és az izomfájdalom néhány nap alatt megszűnik, de a köhögés és gyengeség két hétig is fennállhat. Szövődményként baktériumok okozta középfül- vagy tüdőgyulladást is kialakulhat.
Vizsgálatok
Az általános orvosi vizsgálata mellett tünetek megjelenését követően 48 órán belül az orr-, torok felszínéről vett minta virológiai vizsgálatára (kórokozó izolálása) és vérvizsgálatra (ellenanyag kimutatása) lehet szükség.
Kezelés
Az enyhébb lefolyású influenza magától gyógyul. A tünetek enyhítésére fájdalom- és a lázcsillapítók adhatók. A láz csillapítására aszpirin tartalmú gyógyszer nem használható, mert a gyermekeknél nagyon ritkán Reye-szindrómát (agyvelő- és májgyulladás) okozhat. Javasolt a bőséges folyadékpótlás és az ágynyugalom. Ha a tünetek 7 nap alatt nem gyógyulnak, illetve a tünetek súlyosabbá válnak, antivirális kezelésre is szükség lehet.
Megelőzés
A szezonális influenza elleni védőoltás a teljes influenza szezonban védelmet nyújt. Az évenkénti influenza elleni vakcinák – melyekre az influenzavírusok változékonysága miatt van szükség - tartalmazzák az előző influenza szezonban cirkuláló vírustörzsek antigénjeit. A vakcinák a hat hónapos és annál idősebb személyek aktív immunizálására alkalmasak. A védettség kialakulásához 10-14 nap szükséges. Az antivirális kemoprofilaxis alkalmazása különösen a gyermekeket ellátó intézményekben kialakult influenzajárványok megfékezésére javasolt.
Teendők a beteg környezetében
Javasolt a légúti etikett betartása (köhögés és tüsszentés során az orr és a száj eltakarása - lehetőség szerint – papír zsebkendővel, könyökkel vagy felkarral), a gyakori kézmosás és szellőztetés, a váladékokkal (nyál) fertőzött tárgyak (például asztalok, székek, játékok), gyakran érintett felületek (például ajtó, kilincs, villanykapcsoló, WC-k és mosdókagylók) rendszeres fertőtlenítése. Az influenza szezon alatt a szülők/családtagok, amennyiben légúti fertőzésre utaló tüneteik vannak, ne kísérjék a gyermekeiket az óvodába/iskolába, illetve a gyermekeket a tünetek észlelése esetén ne vigyék a közösségbe. Az immunkárosodott (például fehérvérűség, autoimmun betegség) betegek védelme érdekében javasolt a környezetében élő személyek oltása.
