A mióma a leggyakrabban előforduló nőgyógyászati, jóindulatú daganatos megbetegedés. Cikkünkben bemutatjuk, melyek a tünetei és hogyan kezelhető a betegség.

A miómák a méh izomfalából kiinduló jóindulatú daganatok. Napjainkban ez a leggyakoribb és legtöbbet emlegetett nőgyógyászati jóindulatú daganatos betegség. A mióma jellemzően a 35-50 éves korosztályt érinti, de előfordulhat fiatalabb vagy idősebb korban is. A fogamzóképes korosztály mintegy 20%-ánál fordul elő a betegség, de gyakorisága megnő a menopauza közeledtével.

A mióma kialakulásának pontos oka nem ismert, valószínűsíthetően genetikai tényezőkre vezethető vissza. Nagyobb az előfordulása azoknál a nőknél, akiknek családjában az édesanya vagy nagymama is miómával lett diagnosztizálva. Hajlamosító tényezői közé tartozik még a hormonális rendszer működésének felborulása, így például a petefészek vagy a pajzsmirigy működési rendellenessége, valamint különböző hormonális változások, az ösztrogén és progeszteron arányának eltolódása.

A mióma nagyon sok esetben tünetmentes, általános nőgyógyászati vizsgálat vagy rákszűrés során kerül diagnosztizálásra. A különböző vérzészavarok kivizsgálása során gyakran derül ki, hogy a probléma hátterében mióma áll. Az észlelt, de panaszokat nem okozó miómát azonban nem szükséges kezelni, csak rendszeres kontroll-vizsgálatot igényel.

A mióma leggyakoribb tünetei 

A mióma sok esetben tünetmentes és nem okoz különösebb panaszokat, azonban méretétől és elhelyezkedésétől függően számos tünetet eredményezhet.

Gyakran okoz különböző vérzési zavarokat, például rendszertelen, rövidebb ciklust vagy rendellenes, erős menstruációs vérzést. Sok esetben vált ki alhasi, deréktáji vagy kismedence környékén jelentkező fájdalmat, haspuffadást vagy székrekedést is. Felelőssé tehető különböző hólyagürítési zavarok, gyakori vizelési inger esetén is.

Egy nagyobb méretű mióma akár súlyos fájdalommal is járhat, hiszen nyomhatja a környezetében lévő szerveket, így például a húgyhólyagot, a végbelet és a környező ereket.

Szintén gyakori, hogy a mióma több éven keresztül tünetmentes, és panaszokat csak akkor okoz amikor hirtelen növekedni kezd. Rövid időn belül akár duplájára is nőhet a miómák mérete, ezért van kiemelten fontos szerepe meglévő mióma esetén a folyamatos ellenőrzésnek és az évente ismétlődő vizsgálatnak.

Hogyan diagnosztizálható a mióma? 

Ezeknek a jóindulatú elváltozásoknak a legtöbb esetben semmilyen tünete nincs, így gyakran csak a rákszűrés során elvégzett vizsgálatokon derül fény mióma meglétére.

Ha a beteg konkrét panasszal keresi fel nőgyógyászát, gyakran már a tapintásos vizsgálat során is gyanakodni lehet miómára. Pontos diagnosztizálása elsősorban ultrahanggal történik, amely segítségével már az egészen apró, néhány milliméteres elváltozások is kimutathatóak. Az ultrahang kép alapján megállapítható a mióma mérete és elhelyezkedése is.

Bizonyos esetekben egy ultrahang nem elegendő a pontos diagnózis felállításához és további vizsgálatok, például laparoszkópia és MR is szükséges lehet

A mióma típusai 

Pozíciója alapján a miómának három típusát különböztethetjük meg. A mióma növekedhet a méh ürege felé, a méh izomfalában belül, valamint a méhből kifelé nőve. Elhelyezkedése szerint a mióma különböző tünetekért lehet felelős, mint például alhasi fájdalom, vizelési fájdalom, székelési fájdalom, közösülési fájdalom, vérzészavar. A mióma mérete és az általa okozott tünetek azonban nem mindig állnak egyenes arányban egymással.

Az úgynevezett intramurális mióma a leggyakrabban előforduló típus, amely a méh falában helyezkedik el. Ez a változat a méh izomrétegén belül növekszik, ami miatt annak fala megvastagszik, a miómák növekedési irányától függően a méh külső vagy belső felszíne kidomborodik, alakja megváltozik, deformálódik.

A szubszerózus mióma ezzel ellentétben a méh külső felszínén található. A méhfal izomrétegéből kiindulva növekszik kifelé, a hashártya és a hasüreg irányába. Ez a típus egészen nagyra növekedhet, akár az egész kismedencét is kitöltheti, azonban menstruációs zavarokat jellemzően nem okoz.

A szubmukózus mióma a méhnyálkahártya alatt található, a méh izomrétegéből nő a méhnyálkahártya, más néven endometrium felé. Amennyiben a mióma az endometriumot elvékonyítja, vérzési rendellenességet és akár meddőséget is okozhat.

A mióma kezelési lehetőségei 

Tünetmentesség esetén sok esetben nem szükséges kezelni a miómát, fontos viszont, hogy rendszeres nőgyógyászati vizsgálat során ellenőrizzük méretét és pozícióját.

Abban az esetben, amikor a mióma mérete és elhelyezkedése indokolja, valamint ha tünetet okoz, gyógyszeres és műtéti kezelésére is lehetőség van.

Gyógyszeres kezelés 

A méh miómák gyakran spontán összemennek a menopauza után. Hasonló szituációt tudunk elérni mesterségesen kiváltott menopauzával is, hiszen jelentős érzékenységet mutatnak az ösztradiol termelésre.

A gyógyszeres kezelésnek azonban bizonyos hátrányai is vannak:

  • a mióma sorvadása csak a gyógyszeres kezelés időtartama alatt zajlik, majd ismételten növekedésnek indul,
  • a kezelés rendkívül költséges,
  • a kezelés mellékhatásai – a változókori tünetegyüttes – nagyon erősek.

Milyen esetben javasolt a műtéti kezelés? 

Mióma esetén a következő három esetben tekintjük az operációt megalapozottnak:

  • ha a mióma meddőséget okoz,
  • ha a mióma panaszokat okoz,
  • ha a mióma gyors növekedést mutat.

A miómát háromféle műtéti úton, hiszteroszkópia (méhtükrözés), laparoszkópia (hastükrözés) segítségével és nyitott hasi műtéttel is el lehet távolítani. A páciens számára megfelelő műtéti eljárás kiválasztása a pontos diagnózis felállítása után lehetséges.

mioma_nogyogyaszat_mutet
Forrás: pexels.com

Laparoszkópos mióma eltávolítás 

A laparoszkópos műtét altatásban történik, segítségével a hasüreg felnyitása nélkül távolítható el a mióma. A hasfalra mindössze 4 db, pár milliméter nagyságú bemetszés kerül, a mióma pedig speciális sebészeti eszközökkel távolítható el a méhről.

A laparoszkópos (hasűri tükrözéses) mióma eltávolítás előnyei:

  • Meddőséget, vérzészavarokat okozó méhüregi miómák eltávolításának ideális megoldása,
  • A beavatkozás minimális megterhelést jelent a páciens számára,
  • A beavatkozással a mióma úgy távolítható el, hogy a méh funkciója megmarad,
  • Amennyiben szükséges, úgy a méh teljes egészében eltávolítható,
  • A beavatkozás időtartama megegyezik a klasszikus műtét hosszával vagy annál rövidebb,
  • A műtét során elvesztett vér mennyisége jelentősen kevesebb, mint a klasszikus műtéti eljárás során, így a vérátömlesztés rizikója alacsonyabb,
  • A kórházban átlagosan eltöltött idő 2-3 nap,
  • Posztoperatív lábadozás és felépülés átlagos hossza 1-2 hét.

Mióma eltávolítása hasi műtéttel 

Előfordul, hogy a mióma valamilyen oknál fogva klasszikus hasműtétes megoldással kezelendő. Ez esetben:

  • A hasműtét nagy megterhelést jelent a páciens számára.
  • A hasűri manipuláció nagysága miatt a későbbi hasűri összenövések kialakulásának veszélye, gyakorisága nagyobb.
  • A kórházban átlagosan eltöltött idő 4-7 nap.
  • A posztoperatív lábadozás és felépülés átlagos hossza 4-6 hét.

Ha valamilyen oknál fogva előre látható az, hogy a mióma eltávolításához a méh eltávolítását is el kell végezni, akkor laparoszkópiás méheltávolítást vagy klasszikus hüvelyi műtétet alkalmazunk.

Ennek a beavatkozásnak a velejárói:

  • A műtéti megterhelés kisebb, mint a klasszikus hasműtétes megoldásnál, de behatároltak a beavatkozási lehetőségek,
  • A kórházban átlagosan eltöltött idő 4-7 nap,
  • A posztoperatív lábadozás és felépülés átlagos hossza 2-4 hét.

Keresse fel nőgyógyász szakorvosunkat! 

A rendszeres, évenkénti nőgyógyászati szűrővizsgálat nagyon fontos szerepet játszik a betegségek megelőzésében, és időben történő felismerésében. Éppen ezért, tünetmentesség esetén is érdemes évi egyszer ellátogatni nőgyógyászhoz, hiszen az általános vizsgálat során olyan veszélytelennek tűnő elváltozások is felfedezhetőek, mint például a mióma.

A tünetmentes mióma esetén is fontos a pontos diagnózis felállítása, illetve a folyamatos ellenőrzés. Kérjen időpontot nőgyógyász szakorvosaink egyikéhez és tegyen még ma egészsége megőrzéséért!

Borítókép forrása: pexels.com

tritonlife