Az évente ismétlődő nőgyógyászati vizsgálat panaszoktól függetlenül minden nő számára javasolt. A szűrővizsgálatokról, azok fontosságáról, tévhitekről, emlékezetes esetekről Dr. Héra Annát, a TritonLife szülész-nőgyógyász szakorvosát kérdeztük.
Érthető, ha az ember kissé izgul, legyen szó bármilyen orvosi vizitről. Ami engem illet, megosztok egy rövid sztorit, ami velem történt az egyik éves nőgyógyászati vizsgálaton. Minden simán ment, a doktor úr is szakértelemmel, kedvességgel fordult felém, ám olyan zavarban voltam, hogy a vizsgálat után elfelejtettem fizetni. Már éppen távoztam volna, de az orvosom udvariasan, mosolyogva figyelmeztetett. Azóta különösen figyelek arra, hogy nehogy megint megfeledkezzek erről. Ám az izgulás, a zavarba jövés teljesen normális egy ilyen helyzetben. A fő az, hogy ez ne tántorítson el minket, menjünk el az éves szűrésre, hiszen a lehetséges megbetegedések megelőzése és időbeni felismerése kulcsfontosságú az egészségünk szempontjából! Ha az izgulás viszont nagyon erőssé, egyfajta gyomorgörccsé válik, lehet, hogy csak nőgyógyászt kell váltanunk. Az ellazulást az orvos hozzáállása, kisugárzása, az általa adott teljes körű tájékoztatás és a nyugodt légkör is segítheti.
Így van ez a TritonLife Róbert csoportban is: orvosaikhoz bármely szakágban bizalommal fordulhatunk, legyen az gyermeknőgyógyászat, tiniambulancia, családtervezés, nőgyógyászati szűrővizsgálat, terhesgondozás vagy szülészet. Szakorvosaikat egyaránt felkereshetjük rutin-, megelőző nőgyógyászati szűrővizsgálatokért, bármely gyulladásos vagy fertőzéses panasszal, esemény utáni tabletta felírása céljából, vagy családtervezéssel, terhesgondozással kapcsolatos esetekben is.
Az éves szűrés fontossága
Dr. Héra Anna 2014-ben diplomázott a Semmelweis Egyetemen. Első munkahelye a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház volt, ám 2021 januárjától a TritonLife csapatát erősíti. Kedvenc szakterületei a várandósgondozás és a szülészet, ám a szűrővizsgálatok kapcsán is nagy bizalommal fordulhatunk hozzá.
Mint elmondta, a női egészséghez kapcsolódó szűrővizsgálatoknak alapvetően két nagy területéről beszélhetünk: a nőgyógyászati rákszűrésről és az emlőrákszűrésről. – A rákos megbetegedések hosszan kialakuló folyamatok. A szűrésekkel a rákmegelőző állapotokat szeretnénk megtalálni, a felismerést nagyban megkönnyíti a rendszeres szűrés. Sajnos napjainkban is vannak még Magyarországnak olyan régiói, területei, ahol nincs igazán benne a köztudatban, hogy mennyire fontos a rendszeres szűrés. 2020-ban 500 nő hunyt el méhnyakrákban – hívta fel figyelmünket Dr. Héra Anna, aki – bár a népegészségügyi ajánlás 3 évről szól – évenkénti szűrést szokott javasolni.
A HPV-ről dióhéjban
– Ha valaki először jár nálam, mindig elmondom, hogy mi fog történni. Érdekes, hogy ha valaki izgul, az látszik a testtartásán, ám ha mindenbe beavatom, és közvetlen vagyok, akkor látni, hogy nagyon megkönnyebbül, ellazul – mesélte a szakorvos, aki szerint fontos lenne a közegészségügyben kialakítani egyfajta összevont szűrést, amiben nemcsak a citológiai mintavétel lenne benne, hanem a HPV-tipizálás is, hiszen utóbbi csak akkor ingyenes, ha valamilyen eltérés figyelhető meg.
– Gyakori tévhit, hogy ha valakinek HPV-je van, akkor méhnyakrákja is van. Ez nem így van, a kettő nem ugyanaz. A HPV egy vírus, amire sajnos nincsen gyógyszer, de az immunrendszer, a szervezet sok esetben le tudja küzdeni.
– Akár százfajta HPV-ről is beszélhetünk, köztük alacsonyabb és magasabb rizikójúak is vannak. Nagyon jónak tartom, hogy már iskolás korban beoltják ez ellen a lányokat, de nem szabad, hogy ez egyfajta hamis megnyugvást adjon: bár a legmagasabb rizikójú törzsek ellen véd az oltás, attól még el kell járni rákszűrésre, hogy megelőzzük a bajt. Kaphatók otthoni HPV-mintavevők, de ezek sem helyettesíthetik a nőgyógyászati vizsgálatokat, hiszen azok jóval alaposabbak, sokkal több információt adnak. A tévhitek ellen nagyon fontos az alapos tájékozódás, és hogy felvilágosító órákat tartsanak a középiskolákban.
Így zajlik egy nőgyógyászati vizsgálat
Az anamnézisfelvétel, illetve a szóbeli tájékozódás után van egy úgynevezett bimanuális (vagyis két kézzel végzett) vizsgálat. Majd a hüvely feltárásához az orvos hüvelytükröt, vagy közismert nevén „kacsát” vezet be zárt állapotban a hüvelybe, amit ott szétnyit, így láthatóvá válik a hüvely fala és a méhszáj. Elsőként szabad szemmel, ezt követően pedig egy speciális mikroszkóp segítségével tekintik meg a hüvely falát és a méhszáj külső felszínét borító hámot.
– Szoktak aggályoskodni a hölgyek, hogy szőrös lábbal érkeznek a vizsgálatra. Mindig elmondom, hogy nincs szükség exkuzálni magukat, hiszen mi ezt figyelmen kívül hagyjuk. Tudjuk, hogy nem címlapfotózásról érkeznek, és orvosként a vizsgálatra fókuszálunk, nem pedig a lábszőrszálak számolgatására – mondta mosolyogva Dr. Héra Anna.
Citológiai vizsgálat
A citológiai vizsgálathoz az orvos speciális eszközzel váladékmintát vesz a méhszáj felszínéről és a méhnyakból. A mintából – egy tárgylemezen megfelelően fixálva – kenetet készítenek. Az ebben található hámsejtek elváltozásaiból tud majd következtetéseket levonni a citológus. A citológiai vizsgálat során nemcsak a hámsejteket, hanem a különböző, gyulladást okozó kórokozókat is ki tudják mutatni (például gomba).
Ultrahangvizsgálat
A fentiek mellett jellemző még az ultrahangvizsgálat, amely információt ad a méh és a petefészkek helyzetéről, nagyságáról, szerkezetéről, azok elváltozásairól. Az ultrahang segítségével választ kaphatunk különböző vérzészavarok okára vagy a görcsös alhasi panaszok hátterére. Emellett nagyon fontos, hogy a petefészekciszták és a méhizomdaganat is kimutatható.
– Az ultrahangvizsgálatok kapcsán van egy emlékezetes történetem. A hölgy egy sima szűrésre érkezett, de ott derült ki, hogy kisbabát vár. Nagy volt az öröm, hiszen éppen azokban az időkben próbálkoztak, és lassan gondolkozni kezdtek, hogy mit tehetnének, ha nem jön össze a baba. Nem számítottak rá, és nagyon boldogok voltak – idézte fel Dr. Héra Anna.
Emlőrákszűrés
A nőgyógyászati vizsgálat további eleme lehet az emlők tapintásos vizsgálata, mely az emlőrák szűrésének része. Ha az orvos valamilyen eltérést észlel, akkor emlőultrahang-vizsgálatra és mammográfiai vizsgálatra küldi a pácienst.
– Itt is kiemelnék egyfajta hamis megnyugvást. Természetesen az önvizsgálat is nagyon fontos dolog, de nem váltja ki a mammográfiát, ahol olyan 1-2 mm-es elváltozást is ki lehet mutatni, amit kézzel lehetetlen kitapintani. További tévhit, amikor valaki úgy gondolja, maga a mammográfia okozta az emlőrákját. Ez természetesen fogalomzavar, a vizsgálat nem okozza, hanem kiszűri a betegséget – hangsúlyozta Dr. Héra Anna, aki a 40 év feletti hölgyeknek szokta javasolni a mammográfiát, de ha a családi anamnézis indokolttá teszi, akkor már 30 év felett érdemes elmenni.
Dr. Héra Anna
Szülész-nőgyógyász
TritonLife
