Hangulatunk napjában többször változik, délelőtt még lehetünk levertek, délután pedig már sokkal energikusabbnak érezhetjük magunkat – ez teljesen természetes.
A probléma akkor van, ha nem tudunk felülkerekedni egy-egy hangulatunkon, vagy számunkra érthetetlen ok miatt érezzük így magunkat. Angolul „mood disorder”-nek , a magyar orvosi szaknyelvben pedig hangulati zavarnak nevezik azt a problémát, amikor érzelmi állapotainkat az agyunk valamiért nem megfelelően képes szabályozni, és úgy érezzük, nem mi irányítjuk őket. Ezért olyan mértékű ingadozásokat, mélységeket és magasságokat élhetünk meg hangulatunkat tekintve, mely másokra nem jellemző, és megakadályoz minket valamilyen módon az életvitelünkben. Ezek olyan pszichológiai gyökerű betegségek, melyek viselkedésbeli változásokat okozhatnak, de ma már mindegyikükre van kezelési lehetőség.
Milyen tünetekre figyeljünk?
A Mayoclinic.org szerint ha az alábbiak igazak ránk, akkor gyanakodhatunk hangulatzavarra, és ajánlott felkeresni egy mentálhigiénés szakembert, mivel ez az állapot kezelés nélkül nem fog csak úgy „elmúlni”, sőt, rosszabbodni fog.
- Az érzelmeink zavarnak minket a munkánkban, a kapcsolatainkban, a társasági eseményekben és életünk más területén
- Hosszan tartó extrém boldogságot, vagy extrém szomorúságot tapasztalunk, esetleg mindkettőt egymás után
- Problémáink vannak az alkohollal vagy a kábítószerrel
- Öngyilkossággal kapcsolatos gondolataink vagy tetteink vannak
Alapvetően megkülönböztethetünk unipoláris és bipoláris zavarokat az alapján, hogy milyen hangulatok alkotják a zavar fázisait.
Unipoláris hangulatzavarok
Ezeket másnéven egyfázisúaknak is hívjuk, közös jellemzőjük, hogy a rossz hangulat irányában van eltérés, és a különbségek az intenzitásban és időtartamában rejlenek
- Major depresszió – ez a depresszió „klasszikus” változata, jellemző tünetei a szomorúság, örömképtelenség, motivációvesztés, produktivitás csökkenése, energiahiány, pesszimizmus, negatív jövőkép, mely testi tüneteket is produkálhat – fejfájás, alvászavar, fogyás vagy hízás és fáradékonyság. Fontos, hogy több tünet tartós fennállása esetén beszélünk depresszióról, ha valakinek gyász vagy trauma miatt negatív a hangulata néhány hétig, az nem feltétlenül hangulatzavar – de kifejlődhet belőle hasonló.
- Disztímia – krónikus boldogtalanságnak is nevezhetjük, ez a depresszió kevésbé súlyos, ám hosszabb lefolyású típusa
Bipoláris zavarok
Érzelmi hullámvasutat élhet meg az, aki bipoláris zavarral küzd, ugyanis a pozitív és a negatív érzések, illetve hangulatok is sokkal fokozottabban jelenhetnek meg nála, akár heti vagy havi rendszerességgel váltakozhatnak az epizódok. A felfokozott, boldog állapotot mániának is nevezik, ekkor produktívabb az ember, tele energiával és inspirációval, ugyanakkor kiszámíthatatlanság is jellemezheti – ezt okozhatja akár valamilyen szer, vagy lehet más betegség (akár személyiségzavar) tünete is. A mániás beteg meg sem áll, egyfolytában tevékenykedik, túl gyorsan gondolkodik és cselekszik, viszont sok esetben nem látja be, hogy destruktív a viselkedése, ezért nem feltétlenül szeretne megszabadulni ezektől az epizódoktól.
A hipománia a hangulat és aktivitás enyhe emelkedését jelenti, kismértékű eufóriáról beszélhetünk, néha nem szükséges a kezelés sem.
Az epizódok közti váltást könnyen észleli a környezet, ezért az ő segítségükre feltétlenül szükség van a zavar felismeréséhez.
- Bipoláris I. zavarról beszélünk, ha a depresszív szakaszokat mániás szakaszok követik
- Bipoláris II. zavarnál a depressziós epizódokat hipomán állapotok váltják (tehát mániás epizódik nem jelentkeznek)
- Ciklotímia – legalább két éven át tartó időszakról beszélhetünk, melyben mérsékelt módon váltakoznak a hipomán és a disztímiás időszakok, egyfajta minor (enyhébb) bipoláris betegségnek is lehetne hívni.
