A COVID-19 járvány miatt bevezetett korlátozások megváltoztatták-e az emberek fizikai aktivitását, és ha igen, mindez hogyan hatott a lelki egészségükre?
A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet kutatói az új koronavírus okozta világjárvány 3. hullámának végén, 2021. április 15. és június 15. között egy országos, online felmérést végeztek 1334 felnőtt részvételével, hogy felmérjék, vajon a járványügyi korlátozások miatt változott-e az emberek fizikai aktivitása, és amennyiben igen, ez hogyan hatott a mentális egészségükre.
Az eredmények szerint azok a válaszadók, akik kihívásként tekintettek a pandémia miatti lezárásokra és többet mozogtak, mentálisan jobb egészségi állapotban voltak a járvány lecsengésekor, mint azok, akik rosszabbul élték meg ezt az időszakot és csökkentették a fizikai aktivitásra fordított idejüket. Előbbiekhez hasonlóan azok a résztvevőknek is megfelelő volt a mentális egészsége, akik a korlátozások adta lehetőségekhez alkalmazkodva csak részben változtattak a testmozgási szokásaikon, vagyis ugyanannyit edzettek, de más helyszínen (például uszodai edzés helyett futottak).
Azok a válaszadók, akik a járványt megelőző időszakhoz képest kevesebbet mozogtak - vagyis körülbelül egyharmaduk - tapasztalt súlynövekedést ezen időszak alatt. Az aktív életmódot folytatók, illetve az arra áttérők kedvezőbben értékelték egészségi állapotukat. A stressz mértéke is az ő esetükben volt a legalacsonyabb. Az inaktívabb válaszadók 62 százalékánál jelentkeztek legalább enyhe fokú depressziós tüneteket.
A felmérésből megállapítható, hogy a pandémia miatt szükséges járványügyi korlátozások időszakában a fizikai aktivitásuk megőrzők és az aktívabbá váló résztvevők jobb testi és lelki állapotban voltak a járvány 3. hulláma után, mint az inaktívabb emberek.
