A 2019-ben kezdődött új koronavírus okozta fertőzés jelentős egészségügyi, társadalmi és gazdasági problémákat okoz a világ szinte minden országában.
A COVID-19 világjárvány túlterhelte az egészségügyi rendszereket a gyors terjedése és az egyes populációk nagyarányú megbetegedése miatt, és magas halálozási arányt ért el a fejlett országokban is.
Az új koronavírus főként akut légzési distressz szindrómával (ARDS) és szisztémás, súlyos gyulladásos reakcióval függött össze. A világjárvány kezdetén az egyik első megfigyelés az volt, hogy a krónikus betegségekben szenvedő fertőzötteknél (például a korábbi szív- és érrendszeri megbetegedéseket is), nagyobb valószínűséggel fordult elő rosszabb klinikai kimenetel, beleértve a halálozási kockázatot is. A járvány terjedésével párhuzamosan több jelentés is beszámolt a COVID-19-hez kapcsolódó potenciális szív- és érrendszeri érintettségről.
A COVID-19 akut fázisban előforduló kardiovaszkuláris megnyilvánulások magukban foglalhatják magát a szívizom sérülést, a szívinfarktust, a vérrögösödést, a szívizomgyulladást és a különböző szívritmuszavarokat. A szívizom-sérülést, amelyet a szív biomarkereinek vérben való megemelkedése határoz meg, több tanulmányban találtak, körülbelül 20 százalékos gyakorisággal. Jelenléte a rosszabb klinikai kimenetelekkel és a kórházi halálozással függ össze. Továbbá nem ismert, hogy a COVID-19 akut fázisában a szív érintettsége klinikai hatással lehet-e a hosszú távú prognózisra, beleértve a korábbi szívbetegségek súlyosbodását vagy új szívbetegségek kialakulását.
Ami a krónikus követési eredményeket illeti, a tünetek és a képalkotás változásai a már meggyógyult COVID-19 betegeknél aggodalmat keltettek ezen eredmények időtartamával és lehetséges jelentőségével kapcsolatban. Annak ellenére, hogy a betegséggel kapcsolatos ismeretek az elmúlt évben hihetetlenül megnövekedtek, sok szempont még mindig tisztázatlan, és további kutatást igényel.
