A D-vitamin-hiány egy igen elterjedt állapot, amely a lakosság 30-50 százalékánál fordul elő, és minden korcsoportban megfigyelhető.
A szív- és érrendszeri betegségek a megbetegedések és a halálozások fő okai a nyugati országokban, annak ellenére, hogy jelentősen javultak a megelőző, diagnosztikai és terápiás módszerek. A szív- és érrendszeri betegségek hagyományos és legismertebb kockázati tényezői mellett új kockázati tényezők jelennek meg, amelyek potenciálisan releváns prognosztikai és terápiás következményekkel járnak. Közülük a D-vitamin hiánya került az utóbbi időben az érdeklődés középpontjában.
A D-vitamin a kalciumszint szabályozásában betöltött szerepe mellett hiánya a szív- és érrendszeri betegségek új kockázati tényezőjeként jelenik meg. Számos klinikai vizsgálat számolt be az alacsony D-vitamin-szint és a koszorúér-betegség, a szívelégtelenség és a szívritmuszavar szoros összefüggésről. Sőt, úgy tűnik, hogy a vitaminhiány hajlamosít a visszatérő kardiovaszkuláris eseményekre és növeli az ezzel összefüggő halálozás gyakoriságát.
E növekvő bizonyítékok szerint a kutatók a D-vitamin-kiegészítést javasolták különféle szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére és kezelésére, bár az ellentmondásos eredmények miatt még folynak az orvostudományi kutatások.
A szakértők továbbra is vitatkoznak a D-vitamin pontos szerepéről a szív- és érrendszeri betegségekben, és arról, hogy a D-vitamin kiváltó ok-e, amely kezelhető. Hasonlóképpen továbbra is bizonytalan, és további jól megtervezett klinikai vizsgálatot igényel, hogy a magas szív- és érrendszeri kockázatú és D-vitamin-hiányos betegek esetében a pótlás előnyös lehet-e a kimenetel javulása szempontjából.
