A pulzusszám szervezetünk hogylétének visszajelzője. Kitapintásával és számolásával, rendszeres megfigyelésévél hihetetlenül sok betegség felfedezhetővé válik, és nem csak a percenkénti dobbanás számára, hanem mélységére, elhelyezkedésére is érdemes figyelni, mert mind-mind mást jelez. Nem véletlen, hogy az orvoslásban évszázadok óta fontos szerep jut neki, ugyanakkor nem árt, ha mi magunk is tisztában vagyunk azzal, amit a pulzusról tudni kell.

A pulzus (érverés) rendszeres mérése a hagyományos és modern orvoslás alapköve, hiszen megmutatja egyes szerveink és szervrendszerünk egészségügyi állapotát. Ám nem csak az orvos, hanem mi magunk is olykor-olykor ellenőrzésképp rápillanthatunk.

A pulzusmérésnek két elfogadott változata létezik: a csuklón és a nyaknál történő mérés. Mindkettő alapvető információkkal szolgál az anyagcsere, vérnyomás, és vérkeringés állapotáról.

Percenkénti pulzusérték

A normális nyugalmi pulzus percenként 70-72. Tehát a 60 alatti érték alacsonynak a 80 feletti érték pedig magasnak számít. Persze utóbbiak függnek az elvégzett munka, és megterhelés mennyiségétől, milyenségétől.

A 60-nál alacsonyabb pulzus alacsony vérnyomásra, gyenge pajzsmirigy működésre utalhat, illetve legyengült immunrendszerre. A 80-nál magasabb túlzott anyagcsere-működést jelez, illetve gyulladásra, betegségekre, lázra utalhat, és savtúltengésre, stresszre, idegességre is.

Ugyanakkor fontos kitérni arra is, hogy a 60-nál lassabb pulzusszám nem minden esetben jelez gondot. Például a rendszeresen sportoló embereknél nem meglepő a 45-51 közti nyugalmi pulzus sem.

A magas pulzusszám sem ritka jelenség, leggyakrabban az alacsony vérnyomás felejárója. Ennek biológiai háttere, hogy a szervezet kompenzálni próbál, hiszen a túl alacsony vérnyomás miatt a szövetek nem kapnak elegendő oxigént és tápanyagot, emiatt felgyorsul a szívverés, hogy több vér pumpálódjon.

Az sem mindegy, hol érezhető

Az is árulkodó a pulzus kapcsán, hogy mennyire mélyen vagy mennyire a bőrfelszínhez közel tapintható. Ha utóbbi, azaz a felszínhez közel erősebb a pulzus, akkor az heveny folyamatot jelez a szervezetben, tehát gyulladást, lázat vagy épp influenzás megbetegedést.

Akkor viszont, ha a szokottnál mélyebben tapintható, idült betegség például vérszegénység állhat a hátterében, vagy egyszerűen kimerültség, energiahiány.

Nem ár néha kitapintani a pulzust, hiszen ha megismerjük saját szervezetünk működését, sok mindent ki tudunk következtetni belőle.

Kép forrása: Pixabay.com