A fejlett országokban a szív-és érrendszeri betegségek jelentős népegészségügyi problémát jelentenek.
A szív- és érrendszeri betegségek elsősorban a szívben (koszorúér-betegség), az agyban (átmeneti agyi keringési zavar, stroke) és a perifériás érrendszerben (perifériás artériás betegség) okoznak károsodást. Kialakulásuk legfőbb oka az egyes szervek érfalainak elmeszesedése, melynek következtében az érfalak belső, sima felülete egyenetlenné válik, zsírtartalmú részecskék rakódnak rájuk, az érfalak merevvé válnak és körfogatuk beszűkül. A szűkület helyén hirtelen kialakuló érelzáródás (trombózis vagy embólia) is kialakulhat.
A szív nagy- és kisereinek károsodása koszorúér-betegséget (más néven iszkémiás szívbetegség, ISZB) okoz. A koszorúerek szállítják az oxigént és a tápanyagokat a szívizomnak, ezért ha beszűkülnek vagy simaizom-görcs alakul ki, nem jut megfelelő mennyiségű oxigénben gazdag vér a szív izomzatába, angina pectoris vagy a hirtelen elzáródást következtében szívinfarktus alakulhat ki. A fizikai megterhelés vagy stressz következtében jelentkező stabil angina pectoris fő tünete a bal vállba és karba, a lapockákba vagy a nyakba sugárzó, percekig tartó szorító fájdalom ("mintha valaki ráült volna a beteg mellkasára"), amely pihenésre vagy nitroglicerin bevételére megszűnik. Az instabil angina pectoris változó gyakorisággal és intenzitással jelentkezik, melyből gyakran alakul ki az erősebb és hosszan tartóbb fájdalommal járó, nitroglicerinnel nem enyhíthető, valamint nagyfokú gyengeség, verejtékezéssel és a vérnyomáseséssel kísért akut miokardiális infarktus.
Az akut agyi érkatasztrófa vagy stroke az agy elegendő oxigéndús vérrel való ellátásának lelassulásából eredő működészavara, melynek következménye az érelmeszesedés okozta trombózis/embólia vagy az érfal megrepedése miatt kialakuló vérzés. A stroke főbb tünete a hirtelen kialakuló ellenoldali testfél bénulása (hemiplégia), gyengesége (hemiparézis) vagy érzéskiesése (hemianesztézia), beszédzavar, zavartság, szédülés, fejfájás vagy eszméletvesztés és a látászavar. A tünetek lehetnek múló jellegűek, 24 óránál tovább nem tartók (átmeneti agyi keringési zavar) vagy maradandóak, illetve együtt vagy külön-külön is előfordulhatnak.
Az érszűkület okozta, a végtagokat, elsősorban a lábizmok vérellátását nehezítő perifériás artériás betegség fennállása esetén hosszabb, vagy megterhelőbb gyaloglás esetén kevesebb oxigén jut az izmokba, amelyet jelentős fájdalom (claudicatio intermittens) kísér. Pihenés követően az oxigénellátás javul, a fájdalom pedig hamar (általában 10 percen belül) megszűnik.
