Azok az emberek, akik gyakran érzik magukat dühösnek, és nem kezelik jól ezt a problémát, nagyobb valószínűséggel kapnak szívrohamot.

A kutatások szerint a szívinfarktus előfordulási gyakorisága csaknem ötszöröse volt a dühkitörést követő két órában, a stroke kockázata pedig háromszorosára nőtt. Emellett minél intenzívebb vagy gyakoribb a düh, annál nagyobb a szívroham kockázata.

Mi a kapcsolat a düh és a szívroham között?

A harag a stresszhormonok, az úgynevezett katekolaminok fokozott termelését eredményezi. Ezek a hormonok növelik a vérnyomást, és szerepet játszanak az artériát elzáró plakkok kialakulásában, amely hosszú éveken keresztül fennállva koszorúér-betegséghez vezethet.

A düh káros hatásai azonban hamarabb is jelentkezhetnek. A katekolaminok szintjének hirtelen megemelkedése a dührohamok során szívrohamot és magának a szívizomnak a gyors gyengülését okozhatja. Ez utóbbi stressz-kardiomiopátia vagy „összetört szív” szindrómaként ismert, és elsősorban a nőknél fordul elő.

szívroham düh harag
Forrás: Shutterstock / PuzzlePix

Néhány módszer a harag egészséges kezeléséhez

Legyen asszertív, ne agresszív. Kiabálás és fenyegetődzés nélkül is kiállhat magáért. A túlzott érzelmi válaszok nem feltétlenül építő jellegűek ahhoz, hogy kifejtse az álláspontját vagy elérje, amit akar. Ezek csak védekezővé teszik a másikat – vagy dühössé.

Ismerje meg a relaxációs módszereket. Az olyan módszerek, mint például a mély légzés, segíthetnek a pillanat hevében. A meditáció, a jóga és a mindfulness tréning általában is segíthet az ellazulásban.

Csökkentse a szívbetegségek kockázati tényezőit. Ha hajlamos a haragra, jó ötlet az olyan széles körű kockázati tényezők csökkentésén is „dolgozni”, mint a magas vérnyomás és koleszterinszint.

Borítókép forrása: Shutterstock / PuzzlePix