A COVID-19 következtében meghalt betegek szívszövetének patológiai vizsgálatai alapján háromnegyedük a szívében is hordozta az új koronavírust.
A tudósoknak már számos bizonyítékuk van a szívkárosodás és a COVID-19 közötti összefüggésre. Néhány embernél például a troponinok, a vérben felszabaduló molekulák szintje emelkedik, amikor a szív károsodik. Más betegek esetében a szív és a szívet körülvevő burok gyulladását tapasztalták.
De még nem tisztázott, hogy ezeket a problémákat az okozta-e, hogy a SARS-CoV-2 közvetlenül a szívet támadja meg vagy a károsodás a túlzott immunválasznak következménye. További problémát jelent, hogy a korábbi vizsgálatok eredményei eltérőek azzal kapcsolatban, hogy a SARS-CoV-2 képes-e behatolni a szívszövetbe. Ennek oka az lehet, hogy számos laboratóriumban valós idejű polimeráz láncreakciót (RT-PCR) használnak, ami kimutatja a vírusos RNS-t a szövetben, majd sok DNS-másolatot készít belőle. Ha elegendő DNS van, akkor egy fluoreszcens molekula tapadhat rá és így felfedi a jelenlétét. De a szívszöveteket gyakran olyan vegyi anyagokkal tartósítják, mint a paraffin, amelyek lebontják az RNS-t és meghiúsíthatják a kórokozó kimutatását.
A megoldás érdekében egy kutatócsapat az RT-PCR során speciális molekulákat alkalmaznak a vírusos RNS-darabokhoz való kapcsolódáshoz és detektáláshoz, de ezt anélkül teszik, hogy először DNS-másolatokat kellene készíteniük. Ezáltal azonosítható a vírusos RNS-t még azután is, hogy kisebb darabokra bomlik. A tudósok körülbelül 1000 darab szívszövetet is elemezve 30 esetben mutatták ki a SARS-CoV-2-t. Ennek ellenére továbbra is kérdéses maradt, hogy a vírus ezekben az esetekben közvetlenül a szívet támadta-e meg, illetve közvetlenül a vírus okozta-e a problémákat vagy az immunsejtek.
