A 80 éven felüli időseknél tízszer gyakoribb a trombózis előfordulása, mint a középkorúak esetében.
Az egészséges, normálisan működő szervezet fenntartja a vér alvadásának és folyékony állapotban tartásának egyensúlyát. Ha ebben a bonyolult szabályozási folyamatban valamilyen „hiba” történik, trombózis vagy vérzékenység alakulhat ki. Utóbbi az időskorban jellemzőbb. A vénás trombózis leggyakrabban az alsó végtagokon alakul ki, de a felső végtagon, a kismedencében, a hasüreg vénáiban és a tüdőben is előfordulhat. Az artériák esetén a vérrög az agy és a végtagok ereiben, valamint a szív koszorúereiben fordulhat elő, ami ha elzárja az artériát, a mögöttes terület nem kap vért, így szövetelhalás (szívinfarktus, agyi infarktus vagy végtagelhalás) alakul ki. Ha a vérrög elszabadul és bekerül az érpályába, például fennakad a tüdőkeringésben, tüdőembólia alakul ki.
Az életkor előrehaladtával emelkedik azoknak a betegségeknek (például daganatos betegségek, szívelégtelenség, cukorbetegség, autoimmun kórképek) a száma, amelyek fokozzák a vér alvadékonyságát. Emellett az idős emberek kevesebbet mozognak, sokuk ágyhoz kötött – főként a bentlakásos szociális intézményekben ellátottak -, vagyis a mozgásszegény életmód is hozzájárul ahhoz, hogy a vérkeringés nem megfelelő, így a vérekben könnyebben keletkezik vérrög.
A rendszeres testmozgás időskorban sem nélkülözhető, mert ennek hiányában egy ördögi kör jön létre, vagyis ha nem mozgunk, elhízunk, ha pedig túlsúly alakul ki, nehezebbé válik a mozgás, ami még több súlygyarapodáshoz vezet, ez pedig önmagában is a trombózis egyik kockázati tényezője.
