A húgyhólyagrák pontos diagnosztizálásához különféle teszteket lehet használni, melyekkel már a korai szakaszban kiszűrhető a daganatos betegség.

Patológiai tesztek

A szűrés jellemzően patológiai tesztekkel kezdődik, ahol a folyadék- és szövetmintákat a patológus vizsgálja meg a szövettani laboratóriumban.

A leghatékonyabb, nem invazív teszt a vizeletvizsgálat/citológia. Ennek során vizeletmintát vesznek a betegtől, és értékelik a daganatos sejteket, valamint a vörös- és fehérvérsejteket (amelyek „harcolnak” a húgyúti fertőzések ellen) mikroszkopikus hematuria (vérvizelés, amely a húgyúti infekció jele is lehet) vagy fertőzés szempontjából. Ha rendellenességeket találnak a vizeletben, biopsziát végeznek, vagyis megvizsgálják a szövetet a rákos sejtek jelenlétére vonatkozóan.

hólyagrák szűrés
Forrás: Shutterstock / PuzzlePix

Képalkotó vizsgálatok

A képalkotó vizsgálatokat fel lehet használni az elzáródások és a daganatok felderítésére, valamint annak megállapítására, hogy a rák más szervekre is átterjedt-e.

Az intravénás pyelogram egy képalkotó vizsgálat, amelynek során a betegbe az egészségre nem káros festékanyagot fecskendeznek be, majd a radiológus röntgenfelvétellel figyeli a festék mozgását a húgyutakban, hogy meghatározza a szabálytalanságok jelenlétét.

A CT vizsgálat a röntgen másik formája, amely részletesebb képet alkot a testről és a különböző szervekről. Ezt a vese- vagy húgyhólyag-elzáródások kimutatására, valamint a stádium, az ajánlott terápia és annak megállapítására használják, hogy a hólyagrák átterjedt-e a test más részeire.

Az MRI egy másik képalkotó vizsgálati forma, amely nagyon jó minőségű és részletes képeket készít az áttétes hólyagdaganatokról (például a mellkason, a medencén és a hason kívül).

Az ultrahanggal mellékhatások vagy sugárzás nélküli, nem invazív vizsgálat, mellyel kimutathatók a kisebb méretű elzáródások és kövek, de segítségével mérhető a húgyhólyag falvastagsága is.

Az alsó húgyutak értékelésének arany standardja egy rutin ambuláns eljárás, a cisztoszkópia. Ugyanúgy, ahogy a kolonoszkópia lehetővé teszi az orvosok számára, hogy az alsó emésztőrendszer belsejébe lássanak, a cisztoszkópia vizuális képet nyújt az alsó húgyutakról és a hólyag belsejéről. Az eljárás során egy speciális műszert, az úgynevezett cisztoszkópot vezetik át a húgycsövön keresztül a hólyagba. A száloptika lehetővé teszi, hogy a hólyag belső faláról képeket készítsenek.

Ha a cisztoszkópia során rendellenességeket (például daganatokat, köveket vagy kórosan megjelenő szövetfoltokat) fedeznek fel, biopsziát lehet végezni. A biopsziás mintát ezután a patológus értékeli a rákos sejtek jelenlétére vonatkozóan.

Borítókép forrása: Shutterstock / PuzzlePix