A lovak és kutyák segítségével végzett terápia mellett a macskák is képesek javítani a kliensek állapotát - interjú Bánszky Noémi gyógypedagógus terapeutával.
A lovak és kutyák segítségével végzett terápiáról már hallottunk, viszont egyre több helyen alkalmaznak macskákat erre a célra. Az ő társaságukat, közelségüket használják fel arra, hogy bizonyos kondíciójú gyerekeknél vagy felnőtteknél javulást érhessenek el. Erről a témáról kérdeztük Bánszky Noémi gyógypedagógus terapeutát.
Hogyan kell elképzelni a gyakorlatban a macskaterápiát, mi a folyamata?
Nehéz erre általános választ adni, elsősorban az a kérdés, hogy kik és milyen célból vannak ott a foglalkozáson. Alapvetően kétféle céllal lehet bent a macska.
Az első esetben a motiváció az elsődleges szerepe. Ilyenkor például lehet, hogy a korai fejlesztésre járó kisgyermek azért hasal rá a gördeszkára és hajtja magát a kezével a szoba egyik végétől a másikig, hogy mert a cicának viszi eközben a falatokat. Vagy éppen az elektív mutista kislány azért kezd el szavakat mondani a foglalkozáson, hogy a cica átbújjon neki az alagúton.
A másik lehetőség, hogy a cica és a kliens(ek) közötti interakciókkal foglalkozunk. Ilyenkor is lehetnek, vannak is feladathelyzetek, például akadálypályát kell tervezni, építeni a cicáknak és aztán végigmenni a pályán velük, vagy új trükköt tanítani nekik, vagy a már megtanultakat kipróbálni. De a fókusz itt nem azon van, hogy a feladat sikerült vagy sem, hanem azzal foglalkozunk, milyen kommunikáció zajlik a kliens és a cica között, mennyire értik egymást, hogyan érzik magukat a helyzetben, hogyan tudnak reagálni egymás működésére.
Van-e olyan macskafajta, amely alkalmasabb erre a módszerre, mint más társai?
Mindig az adott egyed temperamentuma, idegrendszere a kérdés, és gyakorlatilag bármilyen fajtából találhatunk megfelelőt, akár házimacskából is. Vannak persze olyan fajták, aminek az egyedei között nagyobb valószínűséggel találunk megfelelőt. Ilyen például az abesszin macska, a szfinx, a burma macska vagy éppen a ragdoll.
Milyen esetekben alkalmazható ez a terápia?
Ez igazából a szakember kreativitásán múlik. Ha a kliens szívesen fogadja a cica jelenlétét, akkor számtalan lehetőségünk van. Nyilván minden esetben más habitusú cicára és más jellegű játékokkal, illetve gyakorlatokkal kell készülnünk.
Milyen élettani hatásokat, javulásokat figyelhetünk meg a kezeltnél a macskaterápiának köszönhetően?
Mint minden más terápiás eljárásnak, ennek is a kliensre szabott specifikus célkitűzései vannak. A játékokat, az alkalmazott technikákat ennek megfelelően kell összeválogatni. Gyakori célként szerepel a szociális készségek fejlesztése, az érzelemreguláció, az önbizalom növelése, a szorongás csökkentése, de ez nem jelenti azt, hogy más célokba ne lehetne bevonni a cicákat.
Van itthon olyan intézmény, ahol használják ezt a terápiát?
Rövid ideig, elsősorban a kipróbálás kedvéért jártunk ki intézménybe, de mi alapvetően egyéni terápiákat csinálunk a saját székhelyünkön. Nem tudom, hogy jelenleg van-e másik cica, aki intézménybe kijárva segít, de el tudom képzelni, hogy idősek otthonában például látogatóprogramot csinálnak akár itthon is macskával.
Mennyiben más, esetleg „jobb” ez, mint a kutyák vagy lovak közreműködésével végzett folyamat?
Nem mondanám jobbnak, de más, mert a macska maga nagyon más. Persze technikailag elvileg kivitelezhető lenne, hogy a macska és a kutya ugyanazt csinálja a foglalkozásokon, de a reakciójuk, a spontán működésük akkor is eltérő lesz. Általában véve a macskák érzékenyebbek, sokkal óvatosabban kell velük bánni, és sokkal inkább elvárják azt, hogy mi alkalmazkodjunk hozzájuk, mint mondjuk a kutyák. Ez nagyon hasznos lehet, amikor például szociális készségeket szeretnénk fejleszteni, de mérlegelni kell, hogy vajon a gyerkőcnek van-e annyi kontrollja már a viselkedése felett, hogy képes legyen tartania magát a cicával kapcsolatos szabályokhoz. Ha még nem tartunk itt, akkor kezdetben hasznosabb lehet a kutya, mert sokkal nagyobb a szociális terhelhetősége.
