A pihentető alvás mindannyiunk életének fontos része, mely nemcsak a fáradtság, hanem számos egészségi kockázat megelőzése miatt is fontos.

Az alvászavarok a népesség jelentős százalékát érintik, mégis egy igen elhanyagolt területről beszélhetünk – persze ez alatt nem a tudományokat értjük, hanem a betegek felismerési és kezeltetési hajlandóságát. Pedig az alvászavar szakrendelés rengeteg esetben segít megelőzni komolyabb kórképek kialakulását, így olyan ártalmatlannak tűnő tünetekkel is érdemes alvásszakértőkhöz, szomnológusokhoz fordulni, mint a horkolás, a torokszárazság, a fokozott aluszékonyság vagy az elalvási zavar.

Erről a témáról kérdeztük a Somnocenter neurológus szakorvosát és szomnológusát dr. Terray-Horváth Attilát.

Milyen tünetek esetén beszélhetünk alvásproblémáról?

Fontos az alvás időzítése, a folyamatossága és az is, hogy mennyi ideig alszunk. Akkor jó az alvás, ha másnap pihenten ébred az ember, és nappal sem aluszékony - ha ezek nem teljesülnek, akkor alvászavarról beszélhetünk. Ha egy napig rosszul alszunk, az nem betegség, de ha ez tartósan fennáll, legalább három hétig, egy hónapig, akkor az már alvászavar. Nagyon sok fajtája van, több, mint százfélét írtak már le. Amennyiben fő csoportokat szeretnénk alkotni, akkor vannak, akik nem tudnak aludni, korábban ébrednek, ők az álmatlanok vagyis inszomniások, a legnagyobb csoport. A másik csoportnak az alvása valamiért megszakadt, valamilyen ébresztő esemény történt, ide tartoznak a horkolók, az alvási apnoésok, vagy a nyugtalan láb-szindrómások.  Az utolsó csoportba tartozók pedig a hiperszomniások. Náluk megvan az elegendő mennyiségű zavartalan alvás, nappal mégis folyamatosan aluszékonyak. Megkülönböztetünk még a fiatalokra inkább jellemző paraszomniákat, mint például az alvajárás, az éjszakai beszéd, amikor félig éber, félig alvó állapotban valamilyen tevékenységet végeznek. Vannak egyébként nőkre és férfiakra jobban jellemző alvászavarok is, és tévhit, hogy előbbieknél nem jellemző például a horkolás.

Mi zökkentheti ki az embert az addigi jó alvásából?

Vannak tényezők, amik hirtelen kiválthatják, de a légzészavarok, például a horkolás vagy az alvási apnoé nem egyik pillanatról a másikra, hanem folyamatosan alakulnak ki. Az ember először elkezd horkolni, először háton, oldalt, aztán hason fekve. Ez egy folyamat, ami alatt egyre rosszabb és rosszabb lehet a helyzet. Az inszomnia típusú alvászavar viszont gyorsan is kialakulhat, főleg ha az ember életében beáll egy komoly változás, leginkább stresszhelyzet, ami belső feszültséget fog eredményezni. E feszültség, félelem hatására az agy átvált ébrenléti módba és az ember egyszerűen nem mer vagy nem tud elaludni. Egyéb belső szervi betegségek is kiválthatják, olyanok, amikre egyáltalán nem gondolnánk. Gyakori alvászavart kiváltó ok az éjszakai gyomorsav visszaáramlása a nyelőcsőbe, azaz a reflux, az idősebb korban előforduló mozgásszervi betegségek okozta kisebb, nagyobb fájdalmak, de ha elromlik az alvásunk, az akár előjelezhet egy közelgő szívinfarktust is. A keringési zavarok megjelenésére figyelmeztethet a horkolás intenzitásának megváltozása, az éjszakai légzészavar megjelenése elsősorban túlsúlyos közép és időskori férfiaknál. Minden alvászavar esetében vizsgálnunk kell az egyéb tényezőket, esetleges betegségeket és az összefüggéséket, de minden esetben cél az oki, egyben személyre szabott terápia.

inszomnia
Forrás: unsplash.com

Ha már szó esett a stresszről, a jelenlegi, koronavírus-járvány okozta helyzet is nagyban befolyásolja az alvást?

Az a csoda, ha valakinek nincs ebben az időszakban alvászavara, a kialakult helyzet most nagyon sok embert érint. Aki beteg lesz, az magától a betegségtől nem fog aludni, mivel a COVID-19 az emberek egy részénél aluszékonyságot, másik részénél viszont álmatlanságot okoz. Az otthoni munka teljesen megváltoztatja az addigi életet, hiszen megváltozik a napi rutin. A mindennapi jó alvás szempontjából fontos az alvás időzítése, amit a szervezetünk addig megtanult. Normál esetben, ha valaki például reggel hatkor kelt fel, ez a home office-ban eltolódik egy, de akár több órával is. Mi történik ekkor a szervezetében? Hasonló a hatás, mint az óraátállításnál, megzavarjuk a biológiai órát. Néhány nap után azt veszi észre, hogy hiába fekszik le akkor, amikor szokott, mondjuk minden este tízkor, nem tud elaludni. Emellé jönnek az egyéb hatások, mint a járványhelyzet miatti abszolút valós negatív hírek, a személyes érintettség, a kórházba került vagy elveszített rokonok, barátok, ismerősök, az állandó félelem, hogy mikor következik be valami nagy tragédia, ami már személyes, mindez szorongást eredményez. Ez természetesen azokat érinti jobban, akik eleve alvászavarra hajlamos személyiséggel vagy idegrendszerrel rendelkeznek, tehát nem általánosan vonatkozik mindenkire. Ilyenkor a legfontosabb, hogy mindenki tartsa a korábban megszokott alvásrendjét.

Nagy probléma még a COVID-19 kapcsán, hogy a legtöbb megszokott sportolási lehetőség megszűnt vagy korlátozódott. A sport hiánya, a fokozott stressz és aggódás, a megzavart biológiai óra, az alvászavar kiváltó oka a legtöbb esetben, ezért muszáj a napi mozgást fenntartani az otthonlét mellett is.

A rendszeres mozgáson és a napirend tartásán kívül van még valami, ami segíthet, hogy ne kerüljünk egy ilyen spirálba?

Amikor valaki felkeres minket inszomniás panaszokkal, mert már hónapok óta nem alszik, a szomnológusnak az a feladata, hogy feltérképezze, mi váltotta ezt ki. Fontos az egyéb betegségek vagy kóros állapotok felismerése, amelyek előidézhetik az alvás folyamatának zavarát. A kialakult helyzetben az egyén a legtöbbször helytelen önvédő magatartásokat alakít ki, mint a túlzott ágyban töltött idő, az alvás mindenáron történő elérése, „akarása”, az alvás folyamatos kontrollja, mérése. A szervezet által megszokott egészséges alvásritmushoz kell visszatalálni.

inszomnia
Forrás: pexels.com

Hogyan történik az alvásvizsgálat?

A telefonos bejelentkezéskor munkatársunk általában már a páciens kikérdezésekor elég jól meg tudja határozni, hogy milyen típusú alvászavarral állunk szemben. Az elmondottak alapján bizonyos esetekben azonnal vizsgálatot javasolunk, amelyet követően történik meg az orvosi konzultáció és a kiértékelés. Ez rendszerint az alvási apnoéra utaló típusos panaszok, mint az erőteljes horkolás, az éjszakai légzéskimaradás, az éjszakai vagy reggeli magasabb vérnyomás esetében van. Az elalvási, átalvási zavarok esetében az orvosi konzultáció megelőzi az alvásvizsgálatot. Alváslaboratóriumban történik az úgynevezett poliszomnográfia, amely egy műszeres vizsgálat, abszolút fájdalommentes. Az alvó ember testére számos elektróda kerül, amelyek segítségével az alvászavarok szempontjából fontos élettani paramétereket vizsgáljuk, mint a légzés, a keringés, a horkolás hangja, az éjszakai mozgások és az agy elektromos aktivitása. Az asszisztens kintről egy számítógépen keresztül figyeli a vizsgálatot. Az orvosi elemzés és kiértékelés a következő napon történik, ami bemutatásra kerül a betegnek, hiszen a terápia fontos része, hogy az érintett megértse a betegségét.

Milyen terápiákra lehet szükség?

A már említett alvási apnoé és az egyéb zavarok terápiája merőben eltérő. Az alvási apnoe terápiája annak súlyossága alapján kerül meghatározása. Mérsékelt és súlyos stádiumban az úgynevezett CPAP terápia, enyhébb esetekben fül-orr-gégészeti beavatkozás szükséges, ami életmódváltással és/vagy testsúlycsökkentéssel is kiegészíthető. Álmatlanság, lábmozgászavar, narkolepszia esetén személyre szabott gyógyszeres és pszichoterápia beállítására kerül sor. Fontos megjegyezni, hogy utóbbi esetében nincs azonnali megoldás. Úgy is mondhatnám, hogy a hónapok óta fennálló, már krónikussá vált alvászavar megoldása ugyanannyi idő is lelhet, mint a tünetek kialakulása. Szerencsére sok esetben nem szükséges ennyi idő, de soha nem egy pirula a megoldás. Az összetett problémának összetett a megoldása és többrétű a vizsgálata.

Kimondhatjuk, hogy megfelelő terápiával mindegyik alvászavar gyógyítható?

Ebből a szempontból nagyon sikeres a mi szakmánk, hiszen a legtöbb alvászavar jól kezelhető és tünetmentessé tehető, sok esetben pedig teljesen gyógyítható. Mindig az a cél, hogy a beteg lehetőleg gyógyszer- és készülékmentes legyen egy idő után, ez pedig egy közös munka, amibe az orvos a szaktudását, a beteg pedig az élet- és gondolkodásmód megváltoztatásához szükséges szándékát és kitartását teszi bele.

Borítókép forrása: unsplash.com