A koronavírus fertőzésen átesett betegeknél számos olyan, hetekig vagy akár hónapokig is fennálló pszichológiai vagy neurológiai maradványtünetek tapasztalhatók, melyek jelentős hatással vannak a mentális egészségre. Ezen tünetek egyike az álmatlanság, ezért már az alvástudománnyal foglalkozó szakemberek is vizsgálják a koronavírus és az alvás közötti összefüggéseket. A legújabb kutatási eredményekről a Magyar Alvás Szövetség elnökét, G. Németh György címzetes egyetemi docenst kérdeztük.

Mennyire jellemző a koronavírus fertőzés okozta alvászavar?

Ismert tény, hogy a különféle problémák negatív hatással vannak az alvásunkra. Emberek milliói szenvedtek álmatlanságban világszerte a pandémia előtt, a járvány pedig számos új kihívást jelentett még azok számára is, akiknek korábban nem voltak alvási gondjaik. Az orvosok a járvány kezdetekor még úgy gondolták, hogy az egyre gyakoribb alvászavar csupán a globális veszélyhelyzet és következményes szociális és gazdasági válsággal járó szorongás, elszigeteltséggel kapcsolatos aggodalmak eredménye. A társadalmi elhatárolódás, az iskolák bezárása, a karantén és az otthoni munkavégzés a képernyőidő jelentős megnövekedésével mind-mind mélyreható változásokat hoztak minden életkorú és nemű emberek normális rutinjába. A Magyar Alvás Szövetség és a Szinapszis Egészségkutató Intézet 2020 februárjában végzett reprezentatív felmérése szerint a magyar lakosság alvásminőségi mutatói nem jók, melyet a pandémia tovább súlyosbított. Mostanra pedig nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus befolyásolja az alvásunkat, az alvásnak pedig jelentős szerepe lehet a COVID-19 megelőzésében és a gyógyulási esélyek javításában.

Hogyan befolyásolja az alvásunkat a koronavírus?

A vírussal, a járvánnyal és a védőoltással kapcsolatos bizonytalanság gyakran olyan szorongást idéz elő, megzavarja az alvást, melynek alapvető funkciója az immunrendszer hatékony működésének fenntartása és az anyagcsere, vagyis az étvágy és a súlygyarapodás szabályozásának segítése. Néha egyfajta tisztítási, gyulladáscsökkentő folyamathoz hasonlítják, mert az alvás során távolítódnak el a kalóriaégetés során felhalmozódott salakanyagok. Ha tehát az alvásunk mennyiségileg vagy minőségileg nem megfelelő, ezek a melléktermékek felhalmozódnak és rontják a védekezőképességünket és az anyagcsere szabályozó folyamatait. Ez utóbbi azért is kiemelendő, mert bizonyított, hogy a súlyos esetek kockázati tényezői közé tartozik a cukorbetegség, az elhízás és az alvási apnoe. Ezek a káros hatások még a vakcina hatékonyságát is befolyásolhatják. Például az influenza elleni oltások is hatékonyabbak azok között, akik a védőoltás beadását megelőző napokban jól aludtak. Emellett a vírus képes megváltoztatni az idegrendszerünk egyes fontos folyamatait, sok esetben hosszantartó maradványtüneteket okozva. A COVID-19 korai szakaszában jellemző tünetként rendkívüli fáradtságot érezhetünk, ami alvásra késztet, míg a fertőzés későbbi stádiumában már inkább azt tapasztalhatjuk, hogy gyakran nem tudunk aludni.

Tudományosan igazolható, hogy a koronavírus álmatlanságot okoz, ami arra enged következtetni, hogy az alvás kulcsfontosságú lehet a COVID-19 világjárvány megszüntetésében. Milyen vizsgálatok folynak ezzel kapcsolatban?

Az immunitás és az idegrendszer közötti kapcsolatok megértése fontos szerepet játszik a COVID-19-el kapcsolatos kutatásokban. Jelenleg nyolc klinikai megfigyelés van folyamatban. A számomra legérdekesebbek az alvási ciklust irányító természetes hormon, a melatonin szerepét vizsgálják a fertőzés megelőzésében és leküzdésében. Az egyik legérdekesebb vizsgálat a Columbia Egyetemen végzett vizsgálat, mely megállapította, hogy az intubált betegek túlélési aránya jobb, ha melatonint is kapnak.

Donald Trump, az Egyesült Amerikai Államok 45. elnökének koronavírus fertőzésére adott gyógyszerei között a melatonin is szerepelt.

Így van. Ha a vizsgálatok bebizonyítanák, hogy a melatonin valóban hatékony, akkor a jelenleg alkalmazott terápiás szerektől – például remdesivir, dexametazon - eltérően ez lehetne az egyik legolcsóbb és legkönnyebben hozzáférhető kiegészítő gyógyszer a COVID-19 elleni küzdelemben. A kanadai Torontói Egyetem kutatócsoportja novemberben megjelent tanulmányukban megvitatták azokat a bizonyítékokat, amelyek arra utalnak, hogy a melatonin megakadályozza - állatkísérletekkel és humán klinikai vizsgálatokkal igazolt általános vírusellenes molekulaként - a COVID-19 fertőzést, gyulladáscsökkentő, immunszabályozó és antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik, számos krónikus társbetegség ellen „küzd”, és növelheti a védőoltás hatékonyságát is. A kutatások lezárásáig azonban minden ezzel kapcsolatos információt érdemes fenntartással fogadni. Más szakemberek szerint nem a melatonin hatása a legfontosabb, hanem maga az alvásra, tágabb értelemben a cirkadián ritmusra gyakorolt pozitív hatása. Megjegyzendő, hogy a melatonint Magyarországon érdemes patikákban megvásárolni, ez biztos garanciát jelent a minőségére.

alvas_melatonon_covid
Forrás: pixabay.com

Vagyis a legfontosabb, hogy a koronavírus-járvány idején törekedjünk a jobb alvásra. Melyek azok az egyszerű módszerek, amelyekkel ezt elérhetjük?

Soha nem volt időszerűbb alkalom az alvás népszerűsítése, mint napjainkban, a pandémia időszakában. A következetes, jó minőségű alvás védi és javítja az egészségünket, ami a koronavírus-járvány idején még nagyobb hangsúlyt kap, mivel jelentős szerepe lehet a fertőzés megelőzésében és a gyógyulási kimenetel jobbításában. Az alvástudósok többsége egyetért abban, hogy az alvást megkönnyítő legfontosabb beavatkozások kiegészítő jellegűek. Az általános ajánlás szerint a cirkadián ciklusainak rendszeres működtetése előnyösebb, mint az „alvásjavító” étrend-kiegészítők vagy gyógyszerek szedése. A Magyar Alvás Szövetség szakemberei szerint az egészséges pandémiás alvás kulcsa a rutinok tudatos felépítése. Vannak konkrét lépések, amelyekkel javíthatunk az alvásunkon: Néhány egyszerűbb javaslat:

  • hétvégén is feküdjünk le és keljünk fel ugyanabban az időben, mint munkanapokon
  • törekedjünk mindennap a szabadtéri mozgásra, főleg napsütéses időben
  • kerüljük a napközbeni szunyókálást
  • ügyeljünk a képernyő előtt töltött időre
  • csökkentsük a kék fényt egy órával lefekvés előtt
  • alakítsunk ki a számunkra megfelelő lefekvés előtti „csendesedő” szokásokat, mint az olvasás, meditáció, egyszerűbb nyújtógyakorlatok
  • az alvás és a szex legyen az egyetlen tevékenység, amely az ágyunkban történik.

Mi lenne az a legegyszerűbb tanács, amit az Olvasóinknak adna?

Az utóbbi hónapok alváskutatási tapasztalatai alapján kijelenthetjük, hogy a szokásos és ismert megelőző tevékenységek - maszkviselés, kézfertőtlenítés, távolságtartás - sorába bekerült az alvás is. Az egyetlen és talán legfontosabb tanács, amit adhatunk, ha azt mondjuk, aludjunk többet. Aludjunk úgy, mintha az életünk múlna rajta!

Borítókép forrása: pixabay.com