Sokan tapasztaltuk már, hogy ha nem a saját ágyunkban alszunk, sokkal nyugtalanabb, éberebb és zaklatottabb az éjszakánk.
Mi több, ilyenkor gyakrabban álmodunk abszurd, felzaklató dolgokkal – de vajon miért? Hiszen amikor egy egész napos túrázás után beesünk a panzióba, az lenne a logikus, hogy azonnal álomba zuhanunk. Mégis sokan vagyunk, akik ilyenkor is végigforgolódják az éjszakát. Az ok nem az alvászavarokban keresendő, hanem egy sokkal mélyebb dologra vezethető vissza.
Az alváskutatók pár évtizede, az alváslaborok elterjedésével fedezték fel ezt a jelenséget. Ezt „első éjszaka-effektusnak” is hívják, és bárhol ránk törhet – akár egy hotelben nyaraláskor, kempingezéskor, egy barátnál alvásnál, de még az egyéjszakás kalandunk során is. A választ, mint oly sok minden másra, erre is az evolúció adja meg. A Current Biology nevű angol nyelvű szaklapban megjelent tanulmány szerint a vizsgáltak agyának bal oldala jobban aludt, mint a jobboldal. Ez annak tudható be, hogy egyfajta „ügyeletet” tartott, éberebb volt, hátha veszélyhelyzet következik be.
Úgy jutottak erre a következtetésre, hogy a vizsgálatok során három különböző készülékkel, többek között MRI segítségével tanulmányozták az alvó emberek agyhullámait és az agyféltekék aktivitását. Megállapították, hogy az egyik agyfélteke sokkal jobban reagált a külső zajokra és zörejekre, mint a másik, mely a túlélési ösztön működésére bizonyíték. Ezért van az, hogy míg otthon, a saját ágyunkban még az ébresztőóra éles hangjára sem ébredünk fel, egy hotelben vagy más idegen helyen a legkisebb nesz is felriaszt minket.
A tanulmány eredményei azt is igazolják, hogy sokkal több közös vonás van az emberekben, a tengeri emlősökben és a madarakban, mert utóbbi két csoport alvására is jellemző az egyik agyfélteke „őrködése”.
