Az alvástudomány az utóbbi húsz-huszonöt évben fejlődött a legtöbbet. Ez alatt az idő alatt számos hasznos információhoz jutottunk.
Az alvás alapvető szerepet játszik mentális és fizikai egészségünk megőrzésében, ezért is fontos a megfelelő mennyiség belőle. De mi az, hogy "megfelelő"?
Alvásigények
Az életkorunkkal együtt az alvásigényünk is változik. A csecsemőknek (három hónapos korukig) legalább napi 14-17 órát kell aludniuk, ez a szám négy és tizenegy hónapos kor között 12-15, kétéves korig 11-14, óvodáskorban 10-13, az általános iskolásoknál 9-11, a tinédzsereknél pedig 8-10 óra. A felnőttkorúaknak viszonylag sokáig állandó az alvásigényük, 7 és 9 óra közötti, míg a 65 év felettiek esetében ez némileg csökken 7-8 órára. Az említett mennyiségek ahhoz szükségesek, hogy másnap megfelelő fizikai és szellemi teljesítményre legyünk képesek.
Egy-két óra eltérés pozitív és negatív irányban még elfogadható, de ha sokkal kevesebbet vagy sokkal többet alszunk, mint azt a korunk szerint "igényelnénk", akkor érdemes orvoshoz vagy alvásspecialistához fordulnunk, mert komolyabb probléma is állhat mögötte.
Az alvás szakaszai
Az esti álomba merülés és a reggeli ébredés közötti szakasz alvásciklusokból áll, melyet további fázisokra lehet bontani, általában 4-5 fázis követi egymást egy ciklus folyamán.
- az ébrenlét és az alvás közti fázis a szendergés, ezzel kezdődik és zárul egy-egy alvási folyamatunk, a ciklus 5-10%-át teszi ki
- 50% az úgynevezett felületes alvás, melyben tovább csökken az izmok tónusa és a testünk hőmérséklete is
- a harmadik szakasz a középmély alvás
- mélyalvásból áll alvásunk 15-20%-a, agyunk ekkor dolgozik a legkevesebbet
- az utolsó pedig az alvásunk lvásunk 20-25%-át kitevő, úgynevezett REM-fázis (rapid eye movement, vagyis gyors szemmozgás), mely abban különbözik az előző négytől, hogy agyunk sokkal aktívabb közben, szinte az ébrenlét állapotához közeli az aktivitása, legtöbbször ekkor álmodunk.
E fázisok alkotnak tehát egy alvásciklust, melyekből egy éjszaka alatt 5-6 figyelhető meg.
Vannak olyan alkalmazások, melyek nyomon követik alvásciklusainkat, és akkor ébresztenek fel, amikor az számunkra a legmegfelelőbb.
Tények és tévhitek
- Szervezetünk idővel képes hozzászokni a kevés alváshoz - tévedés. Az alváshiány idővel betegségekhez vezethet, ha rendszeresen kevesebbet alszunk, testünk nem fogja elfogadni ezt a csökkentett mennyiséget.
- Vannak, akiknek elég 4-5 óra alvás is - igen, de ez csak a népesség igen kis százalékára igaz, így ne próbálkozzunk ezzel.
- Nem számít, mikor alszunk, ha megvan az elegendő mennyiség - ez nem így van, a cirkadián ritmusnak, vagyis a "napi biológiai óránknak" köszönhetően fontos, hogy ne csak mennyiségi, hanem minőségi is legyen az alvásunk. Így legjobb, ha ezt éjszaka tesszük meg.
- Nemcsak a fáradtságunk mértékétől függ, hogy hogyan alszunk - így van. Sok befolyásoló tényező között ott van a stressz, a fizikai vagy mentális betegségek, a családi "örökség", a váltott munkarend vagy az étkezési szokásaink.
Érdekességek
- Az emberek 12 százaléka álmodik fekete-fehérben
- A macskák életük kétharmadát alvással töltik, az emberek pedig életük egyharmadát
- A népesség kb. 15 százaléka alvajáró
- Ébredés után öt perccel már nem vagyunk képesek felidézni álmaink felét
- A tudósok összefüggéseket találtak az emberek kedvenc alvópózai és személyiségjegyeik között
- Hajnal 2 és délután 2 körül vagyunk a legfáradtabbak
- Az ember az egyetlen emlős, aki képes szándékosan megfosztani magát az alvástól.
