A szorongással járó lelki zavar általában gyerekeket érint, de felnőtteknél is nyoma maradhat, sőt, az állatvilágban is megfigyelt jelenség.

A szeparációs szorongás az emberi fejlődés egy természetes lépcsőfoka, noha nem mindenkinél alakul ki. Általában a 8-12 hónapos babákra jellemző, de ezt kinövik. Sajnos az esetek egy részében megmarad, sőt, felnőtt korra akár mentális problémákban ölthet testet. Érdekesség, hogy ezzel a házi kedvenceinknél is találkozhatunk, akik képtelenek egyedül maradni a lakásban, a gazdi ahogy kikerül a látótérből, pánikban, ugatásban, szorongásban törnek ki, agresszívak lesznek, szétszedik a bútorokat.

csalad_gyerek
Forrás: unsplash.com

Az embernél a tünetek a szétválasztástól, elválástól vagyis a szeparációtól való félelem, szorongás váltja ki, melyek a következők:

  • a gyerek kapaszkodik a szülőkbe, nem akarja elengedni

  • szélsőséges és súlyos sírás, pánik, toporzékolás

  • az elkülönítést igénylő dolgok megtagadása

  • fizikai betegség jelentkezik, például fejfájás vagy hányás

  • erőszakos, érzelmi indulatok, agresszió

  • az óvodába, iskolába járás megtagadása

  • gyenge óvodai, iskolai teljesítmény

  • más gyerekekkel való egészséges kapcsolat kialakításának hiánya

  • nem hajlandó egyedül aludni

  • rémálmok gyötrik, bepisil

A szeparációs szorongás nagyobb eséllyel alakul ki olyan gyermekeknél, akiket túl féltenek, állandóan pátyolgatnak, vagy szorongó, depresszív a családi környezetük, vagy alacsony gazdasági-társadalmi helyzetben van a család, vagy elve nagyon félénk a gyermek természete, vagy érzelmileg elhanyagolóak a szülők. A helyzetet kiválthatja például egy költözés, otthon váltás, iskolaváltás, előhívhatja a szülők válása, de valakinek a halála is.

A szeparációs szorongással küzdő gyermekeket kezelni kell, hogy felnőtt korukra ne vigyék át a pszichés problémákat. A legtöbb esetben viselkedés terápiával segítenek, extrém esetekben ezt gyógyszerrel is kiegészíthetik.

A leghatékonyabb terápia a kognitív viselkedésterápia, mellyel a gyermekeket megtanítják a szorongás kezelésére. Általános technikák a mély légzés és a relaxáció. A szülő-gyermek interakciós terápia a másik mód, amely a szülő-gyermek kapcsolat minőségének javítására összpontosít. Elősegíti a gyermek biztonságérzetének kialakulását. A pozitív reakciókat, bátorságot jutalmazza a terápia, de rá is mutat a szülőknek, hogy mi váltja ki a gyermek szorongását. A terápia ösztönzi a szülőket, hogy egyértelműen kommunikáljanak gyermekükkel, aki egyértelmű határokat kap, szabályokat és rendet az életébe, ami biztonsággal tölti el.

Az iskolai környezet a sikeres kezelés másik kulcsa. A gyermeknek biztonságban kell éreznie magát az intézményes formákban is, és lehetővé kell tenni, hogy a szorongásos gyerek elérhesse, kommunikálhasson onnan a szülővel, persze keretek között. A tanároknak pedig ösztönözni kell a társas interakciók, közösségi biztonságérzet kialakulását.

Forrás: https://www.healthline.com/health/anxiety/separation-anxiety
Borítókép forrása: unsplash.com