Nem csak az a néhány káros anyag található a cigarettákban, amik a dobozon fel vannak tűntetve. Sokkal több vegyületet szívunk be, ha rágyújtunk.

Köztudott, hogy a cigaretta káros, rákkeltő anyagokat tartalmaz, és azzal is a legtöbb dohányterméket fogyasztó tisztában van, hogy kátrány formájában lerakódik a tüdőre az égés mellékterméke, de azt sokan nem is sejtik, ezeken kívül még milyen vegyületek roncsolják a tüdőt egy-egy szál cigaretta elszívásakor.

A nikotin az az anyag, ami a függőséget kialakítja. Ez magában nem is lenne káros, azonban gyorsan és erősen hozzá tudunk szokni. Villámtempóban jut el az agyig, és nem is kell ahhoz gyakran a szervezetünkbe juttatni, hogy függővé váljunk. A nikotin mellett azonban olyan anyagokat is tartalmaznak a cigaretták, mint az ammónia, a formaldehid, a hidrazit, a benzol vagy épp az aceton. Közel 4000 féle vegyület jut a tüdőnkbe, majd az egész testünkbe, ha elszívunk egy szálat. Azért ez igencsak ijesztően hangzik.

cigaretta
Forrás: pexels.com

A cigaretta füstjéből még szén-monoxid is kiválasztódik, kimutatható mennyiségben. Jobb ettől is inkább távol tartani magunkat.

Ha a nikotinért sóvárgunk, ami teljesen elképzelhető, mert az dopamint szabadít fel a testünkben, igyekezzük azt inkább nikotintapasszal, nikotinos rágóval vagy kizárólag nikotint tartalmazó dohánytermékekkel pótolni, hiszen semmi szüksége testünknek arra a másik 4000 fajta káros vegyületre. A cigarettában egyedül a nikotin az addiktív anyag, minden más csak adalék, ami nagy mértékben mérgezi a szervezezetet.

Mindegyik másik kémiai vegyület a rák előfordulásának esélyét növeli, főleg tüdő- vagy gégerák alakulhat ki, de nem ritka a gyomorrák sem az állandó gyomorsav problémák miatt, amit szintén a cigaretta okozhat. A káros anyagok miatt a tüdő kapacitása is csökken, gyulladtá is válhatnak a légutak, sőt, asztma is kialakulhat, a folyamatos köhögésről és rosszabbodó fizikai teljesítőképességről már nem is beszélve.

Borítókép forrása: pexels.com