Az Eurobarometer felmérése alapján 2014-ben a magyar lakosság 38%-a dohányzott, jelentősen emelve ezzel a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát.
A Nicotiana nemzetségbe tartozó növények leveleinek elégetése során keletkező gázok beszívásával történik a hatóanyagok (például nikotin) bevitele. Ezek a tüdő alveolárisain keresztül a véráram közvetítésével eljutnak a központi idegrendszerbe, ahol az idegvégződésekben különböző kémiai reakciókat (például az örömérzésért is felelős dopamin felszabadítása) indítanak be, ami függőség kialakulásához vezet.
A dohányfüstben lévő káros anyagok (például nikotin, kátrány, szén-monoxid, radioaktív polónium) súlyosan károsítják mind az aktív dohányzók, mind a dohányzók környezetében élők, vagyis az úgynevezett passzív dohányzók egészségét.
A dohányzás mindkét nemnél felgyorsítja az idősödés folyamatát, valamint körükben gyakoribbak a szív- és érrendszeri betegségek (például perifériás vérellátási zavarok), a daganatos megbetegedések (például szájüregi daganatok, a légutak és a tüdő rosszindulatú daganata) és a krónikus légúti betegségek (például asztma, COPD).
A férfiak esetében a dohányzás következtében csökken a pénisz vérellátása (impotencia), károsodnak a spermiumok és a számuk is csökken.
A dohányzó nőknél gyakoribbak az agyér- és koszorúér-betegségek, erősödhetnek a menstruációs fájdalmak, korábban jelentkezhet a menopauza. A terhesség és a szoptatás ideje alatt dohányzó nők – mivel a nikotin átjut a magzatba és bekerül az anyatejbe - gyermekeinél jellemző a koraszülöttség, az alacsony születési súly és a légzési zavar előfordulása.
