Hazánkban az összes rosszindulatú daganat okozta halálozás között a dohányzással leginkább összefüggésbe hozható tüdőrák volt a leggyakoribb, mely az EU tagállamai között a legmagasabb.
Az 1950-es években Richard Doll angol epidemiológus bebizonyította dohányzás és a tüdőrák kialakulása közötti összefüggést. A későbbiekben, a sokasodó tudományos bizonyítékok hatására egyre több országban vezettek be intézkedéseket a dohányzók és a nemdohányzók egészségének védelme érdekében.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tagországai 2003-ban fogadták el a Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményt, melynek célja a dohányzás minimális szintre történő visszaszorítása, az egészségre káros hatásokat és a társadalomra rótt, dohányzással összefüggő költségek csökkentése, valamint jogszabályok megalkotása.
Magyarországon az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének kihirdetéséről szóló 2005. évi III. törvény kihirdetésével lépett hatályba a keretegyezmény, melynek számos javaslatát (például a dohányzás megtiltása munkahelyeken, közösségi közlekedő eszközökön, közoktatási intézményekben, dohányzóhelyek kijelölése, a dohánytermékek csomagolásán feltüntetendő figyelmeztetések az egészségkárosító hatásokról, prevenciós programok támogatása) ültette át a gyakorlatba a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 2011. évi XLI. törvény.
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény megtiltja a 18 évnél fiatalabb személyek részére történő értékesítést. 1991 óta az Európai Unió tagországaiban az audiovizuális és nyomtatott kereskedelmi közlemények nem népszerűsíthetnek dohánytermékeket.
