Könnyen kialakulhat, de szerencsére gyorsan kezelhető is a vásárlásfüggőség vagy, ahogy sokan nevezik, a kényszeres boltkór.
A fogyasztói társadalom által csúcsra járatott marketinggépezet a hétköznapi életünk szerves része, minden irányból kapjuk az ingert, hogy mindenből többet, jobbat, újabbat vásároljunk. A gazdaság a folyamatos növekedés jegyében olyan jelenségeket termel ki, mint a tervezett elévülés. Ez az Apple által alkalmazott sokat vitatott stratégia, aminek köszönhetően az új iPhone érkezésével egyidőben a régiek hirtelen minden különösebb ok nélkül lelassulnak, ezáltal is ösztönözve bennünket arra, hogy új készüléket vásároljunk.
A neuromarketing csapdájában
A tökélyre fejlesztett marketingtechnikák úgy játszanak az agyi idegpályáinkkal, mint a profi zenész a zongorán. Jól dokumentált tény, hogy a vásárlás pont ezen marketingeszközök hatására stimulálja az agyunk jutalmazó központját olyan módon, hogy dopamint szabadít fel. Ez kulcsfontosságú szerepet játszik a függőségek kialakításában, mert idővel már a kirakatnézegetés vagy az online böngészés is beindíthatja az érzelmi hullámvasutat, aminek a végén újra a kosarunk tartalmát vizsgáljuk egy biztató üzenettel, ami azt mondja: “Sikeres vásárlás!” Ebből a szempontból a shopping, mint hobbiszerű vásárlás semmiben sem különbözik a kokainfüggőségtől.
Hogyan alakul ki és mit tehetünk ellene?
Nincs új a nap alatt
Habár a mai marketingtechnikák új életre keltették a boltkórosságot, ez nem új keletű betegség. Már a 19. században ismerték olyan emberekre jellemző betegségként, akik vásárlással járó örömszerzéssel próbálják elfedni az életükben lévő boldogtalanságot, stresszt vagy szorongást. Függetlenül attól, hogy milyen jól dokumentált és hosszú története van, a társadalom mind a mai napig vitatja, hogy létezne a vásárlásfüggőség.
Alapvetően kétfajta módját ismerjük: az impulzusvásárlást és a kompulzív, azaz kényszeres vásárlást. Impulzusvásárlásról akkor beszélünk, amikor például sorban állunk a hipermarketben és nem tudunk hazajönni egy alkalommal sem anélkül, hogy ne vennénk valamit a pénztárnál kapható finomságokból. A kényszeres vásárlás ezzel ellentétben egy jóval komolyabb ingert jelent, amikor vágyunk a vásárlás élményére, a termék kiválasztásának izgalmára és a bankunktól érkező visszaigazoló SMS megérkezésével járó beteljesülés érzésére. Ezt mindkét esetben általában egy üresség érzés vagy bűntudat követi.
Hogyan győzhetjük le a boltkórt?
Mint minden függőségből, így ebből is megfelelő óvatossággal ki lehet gyógyulni. Először fel kell mérnünk, hogy valóban függőségről beszélünk-e vagy csak egy rossz szokásról? Milyen jelentős hatással van az életünkre a kényszeres vásárlás? Gyakran előfordul, hogy hó közepére elfogy a pénzünk, de halomra állnak a cipők, táskák, kabátok a gardróbban?
Amennyiben úgy érezzük, valós a probléma, kérjünk segítséget. Fogadjuk el, hogy saját magunk ellenségei vagyunk és nehezítsük meg a saját dolgunkat. Sose hagyjuk egyedül magunkat a bankkártyánkkal, esetleg kérjük meg a családunkat, hogy változtassák meg a PIN-kódunkat vagy kezeljük velük közösen a pénzügyeinket. Ne járjunk egyedül vásárolni. Fontos, hogy a visszaesés a gyógyulás része, ha mégis elcsábulnánk néha-néha, ne gyötörjük magunkat. Vizsgáljuk meg az okokat, amik a bukáshoz vezettek, tanuljunk belőle és menjünk tovább. Amíg egy támogató, szerető közeg vesz körbe bennünket, addig jó eséllyel sikerrel járunk. Ha továbbra is nehezünkre esik legyűrni a boltkórt, mindenképp kérjük pszichológus segítségét.
