Akár fizikai munkát végzünk, akár szellemi tevékenységet a testünk így is úgy is képes kimerülni, és mégha csak az agyunkat is használjuk, azt érezhetjük, hogy nincs testi erőnk sem.

Felmérések igazolják, hogy egyre többen érzik magukat kimerültnek az elmúlt években, mint korábban, akkor is, ha a munkájuk mennyisége nem nőtt. Az idő mintha gyorsabban telne, és a stressztűrő szintünk meg mintha egyre alacsonyabbra kerülne. Ennek számos oka lehet, ilyen a világ felgyorsulása, az elvárások a nonstop készenlétben állásra, azonnali reakciókra, a gondolkodás nélküli cselekvésekre. Hatványozza a kimerültséget. hogy egyre többen érzik úgy, nincsenek anyagi biztonságban, mert bármikor pótolhatóak, hiába a kompetencia vagy a tapasztalat, ha egy olcsóbb munkaerő vonzóbb, mint egy szakmailag rátermett, de drágább.

munka_es_maganelet
Forrás: pexels.com

A magánéleti vonalon is fokozódik a stressz, mert az emberek nem képesek a kényes egyensúlyt megtartani a munka és a család között. Az online lehetőségeknek és távmunkának köszönhetően a munkavégzés teljesen beszivárgott az életünk privát részébe is. A koronavírus járvány okozta anyagi bizonytalanság és az egészségünk elvesztésétől való félelem pedig csak tovább rontott a helyzeten...

Teljesen szétzilálódunk, kaotikussá válnak a hétköznapok, fogy az energiánk és nő a stressz. Ennek súlyos következményei vannak, hiszen a tarthatatlan tempó testet ölthet egészségügyi problémákban, mentális kimerültségben és magánéleti problémákban is. Nagyon fontos lenne, hogy tudatosan húzzuk meg a határokat, azokat szigorúan fenntartsuk, még ha nehéz is, és ne engedjünk a félelmeinknek. Csak saját magunk vagyunk képesek egyszerűsíteni az életünkön, ehhez pedig muszáj bizonyos dolgokat kiiktatni vagy máshogy csinálni, ha az egyensúlyt vissza akarjuk szerezni.

Kevesebb kijelző és képernyő. Munkájukból adódóan a legtöbben már a telefonjuk, tabletjük és laptopjuk előtt töltik a nap nagyobb hányadát. Amellett, hogy ez egészségileg is káros, mentálisan is romboló. A közösségi média függőséget okoz, és észrevétlenül mérgezi meg a szabadidőnket. Tudatos le kell korlátozni a munkaidőn kívüli kütyühasználatot!

Tudatos tervezés. Készítsünk öngondoskodási tervet! Érdemes feljegyezni, naplózni, hogy milyen étrendre szeretnénk áttérni, milyen mozgásformát szeretnénk visszahozni az életünkbe, mivel akarjuk a szabadidőt tölteni, hogyan nézzen ki egy hetünk vagy napunk. És ehhez a rutinhoz tartani magunkat, amennyire csak lehetséges.

A munkát hagyjuk a munkahelyen, a munkaidőre. Persze ez nehéz, ha home office-ban dolgozunk. Ilyenkor is ki kell jelölni a munkaidőt, és érdemes a lakáson belül a helyet is meghatározni. A munkaidőben ne telefonozzunk, ne foglalkozzunk mással, viszont azon kívül felejtsük el, hogy kéznél vannak az eszközeink.

Kérjünk segítséget! Ha valóban jó munkánk van, amit érdemes végezni, az jó csapatot is feltételez. Ahhoz, hogy valaki hatékony legyen és motivált, a túlterheltség nem jó. Ha azt érezzük, képtelenség így minőségi munkát végezni, jelezzük ezt a csapat vagy a felettesünk felé.

Keressünk jutalmazó hobbikat! A szabadidőnket töltsük olyan dolgokkal, melyeknek semmi köze a munkánkhoz, pozíciónkhoz, amik visszatöltenek testileg és mentálisan. Legyünk a szeretteinkkel, beszélgessünk a barátainkkal. Menjünk sportolni, táncolni vagy kirándulni, olvassunk könyvet, alkossunk valamit, főzzünk vagy kertészkedjünk, menjünk el egy érdekes tanfolyamra valami újat tanulni, végezzünk közösségi munkát, mellyel másoknak segíthetünk vagy rendezzük át a lakást.

Forrás: https://www.healthline.com/health/mental-health/tired-from-work
Borítókép forrása: pexels.com