Sokan félnek attól, hogy ha valamilyen komolyabb betegségük van, elveszthetik a munkájukat, ezért inkább titkolóznak.
A fertőző májgyulladásnak ezen formája sajnos az egész világon gyakori. A HCV fertőzés hosszútávon májzsugorodást és májrákot is okozhat, ezért nagyon fontos komolyan venni. A vírus testnedvek, elsősorban vér útján terjed (akupunktúrás tű, tetováló eszközök, borotvapenge, fogkefe), anyatejjel vagy szexuális úton csak nagyon ritkán.
Tünetei a hányás, levertség, fejfájás, végtagfájdalmak, étvágytalanság, esetenként a bőr viszketése, érgyulladás, álmosság, levertség, sötét vizelet, a bőr elszíneződése (ritkább, mint a HBV-nél). A fertőzés azonban az érintetteknek csak 10-20 %-ánál okoz tüneteket, tehát van, aki úgy hordozza, hogy nem is tud róla. Az időben diagnosztizált HCV-fertőzés gyógyítható.
A betegség olykor magától is gyógyul, de ez csak az esetek kis százalékára igaz. Ha bármilyen hasonló tünetünk van, ki kell vizsgáltatni, mert csak az idejében diagnosztizált HCV-fertőzés esetében lehet elkerülni a súlyosabb szövődményeket.
A munkakörre vonatkozóan megállapítható, hogy mik a kockázati faktorok, amelyekkel tovább lehet adni a fertőzést. Aki ilyen munkát lát el, és megfertőződött, annak nem szabad titkolóznia. Vannak azonban állások, melyek betöltése esetén nem befolyásoló tényező a fertőzöttség, azonban a tünetek és a rossz közérzet miatt a kezelés idejére mindenképp indokolt lehet betegszabadságot kérni. Ha valakinél túl későn diagnosztizálták a betegséget, és emiatt májtranszplantációra vár, akkor biztosan nem térhet vissza egy mindennapos munkakörbe, illetve érdemes rokkantsági ellátást kérvényeznie.
