A bullying nemcsak a fiatal generációkban ütötte fel a fejét, sajnos a felnőtt korosztályban is egyre gyakoribb, és az online közösségek mellett a való életben is tetten érhető.
A munkahelyi zaklatás olyan káros és célzott viselkedés, amely a munkahelyen történik. Lehet rosszindulatú, sértő, gúnyos vagy megfélemlítő is. Megnyilvánulhat megalázó viccekben, a munkavégzés félrevezetésében, “fúrásban, áskálódásban”, verbális abúzusban, a túlzott teljesítmény vagy időbeosztás kontrolljában, ellenőrizgetésekben és számonkérésekben, igazságtalan és/vagy túlzó kritikákban, fenyegetésekben (pl. pénzmegvonással) vagy a szabadság megtagadásában is.
A kritika vagy a megfigyelés természetesen nem mindig zaklatás. Például a munkahelyi viselkedéssel vagy munkateljesítménnyel közvetlenül kapcsolatos objektív és építő kritika, vagy a szerződésben foglalt hiányosságok miatti fegyelmi intézkedések nem minősülnek zaklatásnak.
Az a kritika azonban, amelynek célja valaki megfélemlítése, megaláztatása vagy ok nélküli kiemelése, zaklatásnak minősül.
A bullyingot nem könnyű azonosítani, ráadásul a közösség nem mindig támogató, vagy egyszerűen nem észlelik a problémát. A lelki és verbális zaklatás gyakran a felszín alatt marad és aki alkalmazza, ügyel rá, hogy másokat is megvezessen.
A zaklatás ráadásul lehet csoportszintű is, amikor egy közösség kirekeszti valami miatt az illetőt.
Intő jelek, cselekedetek, amikre érdemes odafigyelni:
-
A munkatársak elhallgatnak, elhagyhatják a szobát, amikor belép, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyják az érintettet, mintha nem is létezne.
-
Nem hívják meg a csapatrendezvényekre, a munkaidő utáni beszélgetésekre, bulikra.
-
A felettes túl gyakran ellenőrzi, kéri számon indokolatlanul és ok nélkül, rendszeresen behívja magához “raportra”.
-
Olyan feladatokra kérik vagy utasítják, ami munkakörén felül áll, esetleg sem végzettsége, sem tapasztalata nincs hozzá.
-
Kigúnyolják, kritizálják a munkavégzését, és úgy érezheti, el akarják lehetetleníteni vagy az önbecsülését földbe döngölni.
-
Előfordulhat, hogy dokumentumai, aktái, egyéb munkával kapcsolatos tárgyai vagy személyes tárgyai eltűnnek.
-
Valótlan pletykákat terjesztenek rólunk.
-
Sértően vájkálnak a magánéletünkben, a megtudott információkkal pedig megpróbálnak visszaélni.
Ha valaki úgy érzi vagy biztos benne, hogy zaklatás, bullying áldozata, többféle dolgot is tehet. Nyilván ez annak függvénye, hogy ki milyen személyiség, milyen pozícióban van, van-e lehetősége váltani, mekkora rajta az anyagi nyomás stb.
Amennyiben úgy érezzük, szembe akarunk és szembe is kell szállnunk a zaklatóval szemben, akkor fontos, hogy dokumentáljuk írásban a zaklatást, vezessünk róla feljegyzéseket, ha vannak tárgyi bizonyítékok (chat, email), azokat mentsük le, majd jelentsük a bullyingot vagy kérjünk segítséget a megfelelő szinten, osztályon. Nem árt áttekinteni a munkaszabályzatot, a pozíció leírásunkat, munkaköri kötelességeinket, ha vitás dolog lépne fel és ezzel akarnak érvelni. Kérhetünk külsős jogi útmutatást, segítséget is, főleg ha úgy véljük, a szervezet nem mellénk áll majd az ügyben.
Fontos, hogy ha nem egy embert érint a helyzet, vagy vannak támogatók, akik objektíven észlelik a helyzetünket, akkor gyűjtsük magunk mellé őket, sőt, bizonyos helyzetekben, ha van tanú a történtekre, sokat segíthet.
Ezek a viselkedésformák sajnos komoly fizikai és lelki megterhelést rónak az elviselőjére, ezért akár meg is betegedhet, aminek a hosszú távú következményei súlyosabbak, mintha átmenetileg munka nélkül marad.
Forrás: https://www.healthline.com/health/workplace-bullying
Borítókép forrása: unsplash.com
