Mitől függ a kompenzáció, és mit tehetünk, ha baleset ért minket munkánk végzése közben?
Bármilyen munkavégzés közben előfordulhat munkabaleset, amelyeket akár könnyebb, akár súlyosabb sérülésekkel vészelhet át a munkavállaló. A súlyos változatnak képességek elvesztése, érzékszervek sérülése, testrészek csonkolódása számít, az könnyebb balesetek közé a törések, zúzódások, vérzések tartoznak.
Ha az alkalmazottat foglalkozás közben, illetve munkavégzéssel összefüggően éri szerencsétlenség, akkor munkabalesetnek számít, azonban, ha közlekedik az iroda felé otthonról vagy épp hazafelé megy, akkor nem tekinthető annak.
Ha a sérült saját felelőtlenségéből vagy hibájából történt a kár, azt a munkáltatónak nem kell rendeznie felé, illetve a társadalombiztosítási ellátás sem jár neki, de ha véletlen volt az eset, akkor a károsult jogosult a kompenzációra. Ha az alkalmazottnak betegsége alakul ki bizonyítottan munkája miatt, szintén jogosult a kárrendezésre.
Az üzemi baleseteket a hatóságoknak ki kell vizsgálnia, meg kell állapítania a károsodás mértékét, súlyosságát, majd a kivizsgálás eredménye alapján a szervek megítélik, milyen baleseti ellátás illetve anyagi juttatás jár a balesetet szenvedett alkalmazottnak. Egészségügyi szolgáltatást, táppénzt, illetve járadékot kaphatnak a sérültek, az utóbbit akkor, ha a sérült munkaképessége jelentősen csökkent a baleset következtében.
A károsultaknak meg kell kapnia a balesetből eredő munkabér kiesést, illetve a gyógyszerek, kezelések teljes árát.
Az üzemi balesetet kötelező komolyan kezelnie a munkáltatóknak.
Borítókép forrása: pexels.com
