A COVID-19 járvány második hulláma és az új, gyorsan terjedő vírusmutációk megjelenése miatt számos országban újrakezdték az elzárásokat.
Ezek, valamit a halálesetek milliói, a gazdasági nehézségek és a társadalmi kapcsolatok korlátozása jelentős hatást gyakorolt az emberek mentális egészségére.
A járványhelyzet miatti szorongás valószínűleg az emberek korlátozott társadalmi kapcsolataiból, a családok összezártsága okozta feszültségből és a betegségektől való félelemből fakad. Az eddigi tanulmányok eredményei azt mutatják, hogy leginkább a fiatalok vannak kiszolgáltatva a fokozott pszichés stressznek, talán azért, mert erősebb a szociális kapcsolatok iránti igényük. Az adatok arra is utalnak, hogy a fiatal nők sérülékenyebbek, mint a fiatal férfiak, így például a kisgyermek vagy egy korábban diagnosztizált pszichiátriai rendellenesség különösen nagy kockázatot jelent a mentális problémák kialakulása szempontjából.
A kutatók világszerte vizsgálják a stressz következményeit. Egyes szakértők attól tartanak, hogy a mentális egészség romlása a pandémia vége után is fennállhat. A tudósok remélik, hogy a COVID-19 járvány hatására megnövekedett mentális betegségekkel kapcsolatos adatokat felhasználhatják azon célból, hogy összekapcsolják az egyes járványügyi intézkedések hatását az emberek jólétének változásával, és segítsék a hatósági tájékoztatást az esetleges jövőbeni járványok során.
