A COVID-19 járvány második hulláma és az új, gyorsan terjedő vírusmutációk megjelenése miatt számos országban újrakezdték az elzárásokat.

Ezek, valamit a halálesetek milliói, a gazdasági nehézségek és a társadalmi kapcsolatok korlátozása jelentős hatást gyakorolt ​​az emberek mentális egészségére.

A járványhelyzet miatti szorongás valószínűleg az emberek korlátozott társadalmi kapcsolataiból, a családok összezártsága okozta feszültségből és a betegségektől való félelemből fakad. Az eddigi tanulmányok eredményei azt mutatják, hogy leginkább a fiatalok vannak kiszolgáltatva a fokozott pszichés stressznek, talán azért, mert erősebb a szociális kapcsolatok iránti igényük. Az adatok arra is utalnak, hogy a fiatal nők sérülékenyebbek, mint a fiatal férfiak, így például a kisgyermek vagy egy korábban diagnosztizált pszichiátriai rendellenesség különösen nagy kockázatot jelent a mentális problémák kialakulása szempontjából.

mentalis_stressz_covid_jarvany_fiatalok
Forrás: pixabay.com

A kutatók világszerte vizsgálják a stressz következményeit. Egyes szakértők attól tartanak, hogy a mentális egészség romlása a pandémia vége után is fennállhat. A tudósok remélik, hogy a COVID-19 járvány hatására megnövekedett mentális betegségekkel kapcsolatos adatokat felhasználhatják azon célból, hogy összekapcsolják az egyes járványügyi intézkedések hatását az emberek jólétének változásával, és segítsék a hatósági tájékoztatást az esetleges jövőbeni járványok során.

Forrás: https://www.nature.com/articles/d41586-021-00175-z?WT.ec_id=NATURE-20210211&utm_source=nature_etoc&utm_medium=email&utm_campaign=20210211&sap-outbound-id=9EFE5BDC4FC48BA39C15EBB2081A1323E674733B
Borítókép forrása: pixabay.com