A stressz nemcsak a szervezetet terheli túl és nemcsak fizikai betegségeket okozhat, hanem a mentális egészségünket is tönkreteheti.

Régóta tudjuk, hogy a stressz a legtöbb formában káros. Van pozitív stressz is, mint például a vizsgadrukk vagy szerelem idején, de az ártó tényezők gyakoribbak a mai felgyorsult világunkban: aggódás, idegeskedés, mérgelődés, tépelődés a munka vagy a család, párkapcsolat, esetleg az egészségünk miatt. A stressz hatására olyan hormonok termelődnek, melyek - ha nem ürülnek ki (tehát nem kerülünk vissza nyugalmi, relaxált állapotba) - lelki betegségeket okozhatnak. Íme a leggyakoribbak:

Depresszió, letargia

A stressz és a depresszió között szoros összefüggést állapítottak meg az ezzel foglalkozó kutatások. A depresszió tartós betegségként értelmezhető, mely állandó rossz hangulattal jár. Ennek előjele a letargikus állapot, amikor semmihez sincs kedvünk, negatív a jövőképünk, mindenben a rosszat látjuk, fásultnak érezzük magunkat.

Szorongás

Az akut és krónikus stressz szorongást vált ki, akár pánikrohamokhoz is vezethet. A szorongó ember mindenen aggódik, kerüli az emberi kapcsolatokat, nem szeret megnyílni, fél az új helyzetektől, képtelen új célokat, kihívásokat kitűzni. Mindentől retteg és szomorúságot érez, az elkerülő magatartás pedig ezt újra és újra megerősíti.

Ingerlékenység

Stressz hatására kortizol és adrenalin hormonok szabadulnak fel, melyektől pattanásig feszülnek az idegeink, türelmetlenek, ingerlékenyek leszünk. A folyamatos stresszt átélő emberek a hétköznapi, apró nehézségeket is nagyon nehezen élik meg, agresszívan reagálnak rájuk. Az ingerlékenység pedig újabb és újabb konfliktusok forrása lesz.

Alacsony libidó

A stressz a nemi aktivitásra is kihat. Az ivarszervek hormontermelése csökken, hiszen a létfenntartáson van a fókusz. Az agyban gátlásra kerül a szexuális vágy és örömszerzés.

Memória és koncentráció zavarok

Állatkísérletek bizonyították, hogy a túl sokáig fennálló stressz a memória károsodásához vezet, az embereknek romlanak a kognitív funkcióik, az ingerlékenység és düh pedig tovább nehezíti a koncentráló készséget.

Kényszeres viselkedés

Az állandó stressz hatására az agyban nemcsak biokémiailag, hanem organikusan is megváltozhatnak a dolgok, tehát az idegrendszer szerkezete is átalakulhat. Ennek következtében a stresszes ember fogékonyabb lesz a kényszeres cselekvésekre, ami például függőségek kialakulásához vezethet.

Aki tartós stressznek van kitéve, annak mind a mentális egészsége, mind a fizikai jólléte miatt javasolt felkeresnie egy szakembert. Ha valaki a fenti tüneteket tapasztalja, ne szégyelljen segítséget kérni, mert a jövője szempontjából egyáltalán nem mindegy a stresszkezelés hatékonysága. Törekedjünk a hétköznapokban visszanyerni a belső harmóniánkat, kapcsolódjunk ki, olvassunk, tereljük el a gondolatainkat a negatív dolgoktól, akár otthonunkban is kényeztethetjük a testünket, próbálkozhatunk meditációval. A fizikai aktivitás, séta, sport és az alkotó tevékenységek (rajzolás, barkácsolás, festés) is segíthetnek a stressz legyőzésében.

Forrás: https://www.healthline.com/health/emotional-symptoms-of-stress?fbclid=IwAR0GExsIZ4HRxXT45tU2g5cRp5etw2DCnXmrtP12Onaiw6ma3HYzcfTe7CI
Borítókép forrása: pexels