A legtöbb ember hallott már a poszttraumás stresszről (PTSD), ami olyan szorongásos állapot, amely traumás események, például természeti katasztrófa vagy autóbaleset következménye.
A kutatók azonban sokat vizsgálva a PTSD-t arra a következtetésre jutottak, hogy van egy ún. komplex poszttraumás stressz zavar is, ami a CPTSD elnevezést kapta. Ez a jelenség a pszichiáter szakma szerint a sokáig ismétlődő, akár apróbb stressz faktorok eredménye, míg ugye a PTSD-t kiválthatja egyetlen nagy trauma is.
PTSD nemcsak a háborút elszenvedett veteránoknál jelenhet meg, mára bizonyított tény, hogy például a családjukból kiemelt gyerekek, örökbefogadottak is hordozhatják, ezért vissza kell menni a trauma gyökeréhez és annak az életkornak megfelelő terápiát alkalmazni. PTSD érintheti a természeti katasztrófát megélt embereket, gyerekeket is, de okozhatja egy bűntény átélése vagy egy közlekedési baleset is.
A PTSD tünetei:
-
Visszatér a trauma élmény, rémálmok, szorongás, emlékek formájában. Ennek oka a feldolgozatlanság, az idegrendszer igyekszik újra meg újra előhívni, hogy tompítsa az élményt.
-
Bizonyos helyzetek, tárgyak kerülése, amelyek valamiért előhívják az érintettben a traumát.
-
Bizalmatlanság, zárkózottság, félelem másokkal szemben.
-
Túlpörgő, túl éber állapot. Emiatt a PTSD-s gyerekeket gyakran ADHD-val diagnosztizálják, holott a kettő nagyon más.
-
Előfordulhatnak szervi tünetek, betegségek, émelygés, ájulás, amelyeknek látszólag nincs oka.
A CPTSD tünetei a fentieken alapulnak, de kiegészülnek más jellemzőkkel. Ilyen a düh, agresszió vagy szorongás és letargia. A negatív énkép, a hibás önismeret, bűntudat is jellemzőek. A poszttraumás stresszt átélők úgy érzik, nincs kontrolljuk az életük felett, a trauma uralja őket, ami lehet akár egy személy is. A hit és a remény elveszik ezekben a személyekben.
A CPTSD-t okozhatja folyamatos fizikai, érzelmi vagy szexuális visszaélés -tehát bántalmazó kapcsolat- , gyermekkori elhanyagoltság, hosszú bezártság (hadifogoly).
Ezeknek az állapotoknak a diagnosztizálása nagyon komoly szakértelmet kíván, sokszor hiába van valakinek pszichiáteri diplomája, nagy fokú jártasság kell a trauma kutatásban, hogy ne keverjék össze más pszichés állapotokkal, mentális betegségekkel. A kezelés hosszú, de nem reménytelen. A gyógyszerek segíthetnek, de önmagukban nem jelentenek megoldást, célzott trauma terápia szükséges, pszichoterápia, kognitív viselkedésterápia, stresszoldó terápiák.
