A nőknek az egyik kényes, gyorsan megereszkedő területe a felkar, amit, ha nem edzenek, úgynevezett integető háj alakul ki rajta.
A plöttyedt, remegő, lógó tricepsz és a megereszkedett bőr a karon nem éppen dekoratív, ennek ellenére csak nagyon jó genetikával vagy folyamatos edzéssel kerülhetjük el, hogy engedelmeskedjen az idő múlásával a gravitációnak.
A plasztikai sebészet természetesen ezt a biológiai tényt is meghackelte, eljött a kar-lifting kora, amikor a megereszkedett bőrt és az alatta lévő szöveteket kicsit rejuvenálják, felvarrják, átstrukturálják. A műtét előtt alaposan ki kell vizsgálni az alanyt, hogy alkalmas-e a beavatkozásra. Ha dohányzik, vagy gyógyszert szed, ezeket el kell hagynia, mert a sebgyógyulást lassíthatják. Ezen felül végeznek laborvizsgálatot, EKG-t, véralvadási tesztet, mellkas röntgent, és akár meg kell kezdeni a gyulladásgátló antibiotikumok szedését a műtét előtti napokban.
A körülbelül 3 órás műtétet altatásban, vagy ritkább esetben helyi érzéstelenítésben végzik. A műtéti területet előzetesen bejelölgetik, hogy hol lesz szükség a bemetszésekre. Általában a nem annyira látható hónalj szakaszon vágnak, vagy az felkar lefelé eső részén. A szöveteket átstrukturálják, a zsírszövetet akár le is szívhatják, és a bőrből vehetnek is el, majd szépen összevarrják.
A gyógyulás nem gyors, és egy jó ideig fájdalmas, hiszen húzódik, begyullad, ég, véraláfutások keletkeznek. A jó szakember munkája után a hegesedés minimális.
A kar plasztika, mint minden műtét, sok kockázattal jár, és a végeredmény olykor kétséges. Ráadásul a megszerzett „új” és feszes felkart meg is kell őrizni, ami a korábbi életvitel folytatásával nem valószínű. Első körben mindenképpen azt mondanánk, aki nem szépségversenyre készül, az maradjon meg az életmódváltásnál, és sportoljon, kérjen fel egy személyi edzőt. Lelkileg is sokkal jobban fog esni az a végeredmény és siker, amiért mi magunk dolgoztunk meg. Nem utolsó sorban, pedig nem jár ennyi fájdalommal, maximum némi izomlázzal.
