A denevérek veszélyesebb vírusok forrásai. Az evolúciós trükkök és az immunrendszerük tökéletes gazdaszervezetté teszik őket.
Folyamatosan hallunk denevérek által terjesztett vírusokról (például Ebola, SARS, Marburg, Nipah), amelyek akár világméretű járványokat is okozhatnak. De vajon mi teszi őket a veszélyesebb betegségek terjesztőivé?
Lényegében ugyanazok az adaptációk, amelyek miatt a denevérek repülni tudnak, jobban működő immunrendszerrel is felruházták őket. Ez az erős immunválasz meggátolja az őket megtámadó vírusokat, hogy fertőzést okozzanak, ezért pedig gyorsabb alkalmazkodásra készteti a kórokozókat, mint más gazdaszervezetek esetében. Ennek következtében pedig sokkal ellenállóbb vírusmutációk alakulnak ki – anélkül, hogy károsítaná a denevért -, amelyek súlyosabb fertőzéseket okoznak az emberekre terjedve (például a húsuk fogyasztása által).
A Berkeley-i Kaliforniai Egyetem kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a denevérek jól működő immunrendszerének oka, hogy a repüléshez nemcsak szárnyakat kellett kifejleszteniük, hanem az apró szárazföldi emlősökénél jóval magasabb anyagcsere-ütemet is. Bármely más állatnál -különösen egy ilyen kicsinél - ez rövidebb élettartammal járna, mert a fokozott anyagcsere során több sejtkárosító szabadgyök termelődik. A denevérek azonban megtalálták az „öregedésgátló” szérumot, amelyek csökkentik az őket ért stresszt, helyreállítják a DNS-károsodást és csökkentik a gyulladást, lehetővé téve számukra, hogy akár 40 évig is éljenek.
A denevérek kombinálják ezeket az evolúciós trükköket egy másik eszközzel: az alfa-interferonnal. Ez az emlősök immunválaszában gyakori fehérje, amelyet arra használnak, hogy jelezzék a test többi sejtjének, hogy meg kell erősödniük a küszöbön álló támadásokkal szemben. Ez azt eredményezi, hogy az immunsejtek „vírusellenes” állapotba kerülnek, korlátozva a vírusok bejutását a szomszédos sejtekbe, ami megállítja a fertőzés kialakulását. De ez nem jelenti azt, hogy a vírusok eltűnnek. Ehelyett talán egész életükben a denevérben vannak, és eléggé gyorsan szaporodnak és mutálódnak. Amikor ezek a denevérekben mutálódott törzsek átterjednek az emberekre, gyakran súlyosabb fertőzéseket okozhatnak.
A trópusokon élő denevérekből származó betegségek oka, hogy az emberek behatolnak az élőhelyükre, stresszt okozva az állatoknak, ami több vírusokat tartalmazó nyál, vizelet és ürülék kiszórását okozza. A denevérpopulációk védelme tehát mind a denevérek, mind az emberek számára előnyös lenne.
